Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: Archivum comitatus Castriferrei I. Előadások Vas megye történetéből IV. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004 / 68–76. o.

Mérleg ARCHÍVUM COMITATUS CASTRIFERREI 1. Előadások Vas megye történetéből IV. Szerk.: MAYER LÁSZLÓ - TILCSIK GYÖRGY Szombathely, 2004. 520 p. Figyelemre méltó és ígéretes vállalkozásnak lehet részese az az érdeklődő, aki a Vas Megyei Levéltár új kiadványsorozatát, az Archívum Comitatus Castriferrei 1. című kötetet tanulmányozza. Az új sorozat két egykori periodika, az 1976 és 1986 között három alkalommal közreadott Vas megye múltjából, és az 1989 óta kilenc kiadványt megélt Vas megyei levéltári füzetekéi felváltva kívánja nemcsak új arculattal, hanem tartalmi és technikai változást és fejlődést is képviselve szolgálni a megyei helytörténeti kutatásokat. Jelen kötet a Vas megyei levéltári füzetek tradícióit követve, az 1999 és 2003 között megrendezésre kerülő Vas Megyei Levéltári Napon elhangzott előadásokból válogatva közöl 30 tanulmányt öt különböző, s korábban kevéssé kutatott tematikai körhöz csoportosítva. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az elmúlt évtizedekben különböző okok miatt csekély publicitást kapott, olyan, ma már egyenértékű és népszerű témakörök, kutatási területek tanulmányozhatók a kötetben (is), mint a gasztronómia-borkultúra, a megye etnikumainak változásai, a politikai-hivatali és gazdasági elit, az iparosok-kereskedők és vállalkozók, valamint a településközpontok szintén több évszázadot felölelő változásait vizsgáló és bemutató témakörök. Az Előadások Vas megye történetéből alcímet viselő tanulmánykötet szerkezetét is meghatározzák az előbb említett tematikai csoportok. Az öt fejezetre tagolt kiadvány a levéltári napok időrendjét és témaköreit követi, melynek első fejezetében az 1999. április végén megtartott tudományos konferencia tanulmánnyá érlelt előadásai olvashatók Bor, borkultúra, gasztronómia Vas megyében a 13-19. században cím alatt. A hat tanulmányt felvonultató fejezetet Bariska István kiérlelt tanulmánya nyitja meg (aki egyébként mindegyik fejezetben közölt egy-egy színvonalas írást, s a kötet alkotógárdája doyenjének is számit) Kőszeg bortermelése a 13-18. században címmel. Hazai viszonylatban is korán, már a 13. sz. végétől ismertek a Kőszeg bortermelésére vonatkozó források (csöböradó). A következő század derekától pedig a távolsági borkereskedelem szabadalmait, majd a csepregi és a rohonci borok felvásárlásával ezek exportjogát is megszerezték a kőszegiek. A borkereskedelemre érvényes ezen fejlődési folyamatok később a város társadalmi és gazdasági helyzetében is komoly változásokat eredményeztek. A szerző ezeket a fejlődési folyamatokat korszakok és témakörök szerint külön alfejezetben ismerteti. így „A szőlő, mint városi jelkép", „A bor, mint finanszírozási eszköz", „A Kőszeg-rohonci űrmérték és a kőszegi szőlőültetvények", „Szőlőhegyi és kimérési szabályozás" és végül „A szőlő jövésnek könyve" részfejezetekkel vázolja fel Kőszeg borkereskedelmének jelentősebb állomásait. Ez utóbbi szerkezeti egységben az új szőlőhajtásokból következtethető termésátlagra, sőt az egész évi termésre vonatkozó feljegyzésekkel találkozunk az értékes topográfiai adatok (pincék, dűlők, szőlőhegyek, s azok helytörténeti, borászati sajátosságai) mellett. 68