Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

déki Kirendeltsége ténykedésének kezdete az iktatókönyv tanúsága szerint 1941. május 12. volt.

10 A '4l-es „töredék" év iktatott iratai hiányosak, viszont a lajstromozott számadások teljes sorozatot alkotnak. 1942-től az aktákon a Külföldi Magyarokat Hazatelepítő Magyar Királyi Kormánybiztosság iktatóbélyegzője olvasható. Az iratkezelés gyakorlatát jól szemlélteti az összefoglaló jelentéseknél követett ügyintézési rend, melynek keretében egy-egy kiemelt tárgykör esetében akár több év ügyeit is összekapcsolták. Ezért — az iktató- és mutatókönyvek megléte ellenére — a kutatás leghatékonyabb módszereként az iratok egyenkénti átnézése ajánlható. Amikor 1941. április 11-ét követően a magyar csapatok bevonultak a Bácskába, a baranyai háromszögbe, a Muraközbe és a Mura-vidékre; a birtokba vett terület lakosságának összesen 40%-a volt magyar nemzetiségű." A Délvidék bekebelezésével az ország összlakosságát nézve a nem magyarok aránya ezzel 25%-ra emelkedett. Ebben a helyzetben egyes erősen nacionalista gondolkodású magyar politikusok a magyarság számának gyarapítását oly módon kívánták megoldani, hogy egyes nemzetiségeket eltávolítanak, míg a külföldön élő magyarokat hazatelepítik.

12 A hazatelepítési kormánybiztosság 1941-1944 közötti működése alatt keletkezett irattárában megtalálható a Horthy István miniszteri tanácsos és Bonczos Miklós belügyminiszteri államtitkár védnöksége mellett a hazatelepítés témájában szervezett tudományos konferencia iratanyaga. A konferencia megszervezését Técsői Móricz Miklós, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke kezdeményezte. Az 1940. október 30-án megtartott találkozón Técsői az általa készített tervezetében a Bukovinától Amerikáig számba vett kivándorolt és kiüldözött magyarságot több mint másfél millióra becsülte. Ebből a jelentős embertömegből ő maga fél millió ember visszatelepítését tartotta végrehajthatónak. A kormányzat a politikailag, gazdaságilag és technikailag megalapozatlan elképzeléssel óvatosan bánt. Técsői elképzelése helyett a külügyi tárca által készített reálisabb értékelést vette alapul, és nem kívánta elősegíteni a Franciaországban, Belgiumban, Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Egyesült Államokban stb. élő részben már asszimilálódott, biztos egzisztenciával rendelkező, a befogadó országokban született generációk visszatérését. A bukovinai és a moldvai magyarok ügyében a külügyi jelentés nem foglalt állást. A hazatelepítés előzményeire vonatkozó források között Németh Kálmán józseffalvai plébános gondolatai is megismerhetők az öt bukovinai település lakóinak áttelepítéséről, amelynek alátámasztására bántalmazást, atrocitást szenvedők magánlevelei szolgáltak érvül.

13 Észak-Erdély visszacsatolásakor a magyar kormány a visszatelepülési kérelmek intézésére és a visszatelepítés, mint komplex probléma elemzésére és kezelésére Bonczos Miklós államtitkárt kormánybiztosi hatáskörrel ruházta fel. Bonczos vezetésével felállt az Országos Menekültügyi és Hazatelepitési Kormánybiztosság. Az előkészület szintjén statisztikai-rendszerezö tervezőmunkát folytattak arra az esetre, ha a külpolitikai feltételek 10 TMÖL Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület Kormány biztosi iratok 2. doboz. 11 Magyarország története 1918-1919 1919-1945. 8. kötet. Főszerkesztő: RÁNKI GYÖRGY. Budapest, 1976. (Továbbiakban: Magyarország története) 1038-1043. 1 z Magyarország története, 1070-1071. " TMÖL Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület Kormány biztosi iratok 2. doboz. 3249/1943, V KÁPOLNÁS MÁRIA: Kísérlet a moldvai csángók hazatelepítésére. Wosinsky Mór Múzeun Evkönyve XVII. kötet, Szerk.: VADAS FERENC, Szekszárd, 1992. (Továbbiakban: V. Kápolnás, 1992.) 277-278. 63