Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban / 41–48. o.

Az architektúra elkészülte, majd az újabb helyszíni szemle után kiadott lakhatási engedély birtokában lehetett csak a házba beköltözni. Ennek megszegése kihágásnak minősült, és 5-től 50 forintig terjedő pénzbírsággal vagy 1 naptól 5 napig tartó elzárással büntették. Úgy tűnik, ez az 1888-as rendelkezés csak lassan ment át a köztudatba, mert az 1890-es évek első felében egész szép összeg folyt be ezekből a büntetésekből.

33 Az építtetők a legtöbb esetben nem tudták, hogy lakhatási engedélyért kellett volna folyamodniuk. 1895-ben még a törvényhatósági bizottság tagját, az építész Piatsek Gyulát is 5 forint pénzbírságra ítélték, mert az általa épített nyaralóját lakhatási engedély nélkül vette birtokba.

34 A magánépítkezések összegyűjtött dokumentációiból következtetések vonhatók le a pécsi polgárok építkezéseinek dinamikájára, egyes épülettípusok gyakoriságára; összeállítható az építők munkássága. A földszintes-emeletes házak arányából megrajzolható a városkép változása. Az építtetők világáról azonban alig informálnak ezek a források: a korszak kezdetén még általában megadták az építtető foglalkozását, ám később egyre ritkábban található erre vonatkozó adat. A középítkezések Az adatbázis kivételével mindazok a segédletek, amelyeket a magánépítészetnél felsoroltunk, a középítkezések esetében is használhatók, már csak azért is, mert a kisebb középületek iratanyagainak egy része szintén a közigazgatási iratok között bújik meg. A jelentősebb középítkezések esetében azonban lényegesen egyszerűbb a kutató helyzete. Az évtizedeken át húzódó, nagyszabású középítkezések iratait ugyanis már egykorúan összegyűjtötték úgynevezett különügyek formájában.

35 A jelentősebb középületek közül a városháza, a színház, valamint kórházak, iskolák és laktanyák felépítésének vagy tatarozásának iratai egy külön szám alatt összeszedve találhatók meg itt. Az 1-től 161-ig számozott különügyek iratcsomóinak nagyobb része azonban nem építészeti tárgyúak: vannak köztük a népszámlálásokra, alapítványokra, a villamosközlekedésre, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara működésére és számos más ügyre vonatkozó források is. Az építéstörténet megírásának nehézségét ebben az esetben nem az iratanyag fellelése, hanem a források nagy mennyisége és aránytalansága okozza. A városháza építési dokumentumait tartalmazó, 34. számú külön csomó iratai 6 dobozt, a Krajczár és Frigyes laktanyák létesítésének, bővítésének 1876-1934 között keletkezett forrásai 8 dobozt töltenek meg, míg a sétatéri kioszkról csupán néhány szál irat maradt meg. Mivel az egyes dobozokban a dokumentumok nincsenek rendszerezve, és az iratok sorrendje még csak a kronológiát sem követi, ezért a különügyön belül egy konkrét forrást megkeresni elég reménytelen vállalkozás. Az építési különügyek iratai között a telekre, a tervpályázatra, a tervező építésze(k)re, az épület költségeire, a korabeli versenytárgyalásokra, az építési vállalkozókra és a kivitelezés minőségére is találhatunk forrásokat, melyek egy olyan interdiszciplináris városépítészet megírását teszik lehetővé, melyben a művészettörténet összekapcsolódik más szakterületekkel, esetünkben gazdaság-, társadalom-, kultúr- és életmódtörténettel. " Jellemző a város vezetőinek gondolkodására, hogy az építési szabályrendelet megsértéséből származó bírság nem egy városszépítési alapba, hanem a szegényház javára folyt be. 34 BML: Pécs v. t. közig. ir. 15876/1895. 35 BML: IV. 1406. o. Pécs város tanácsának külön kezelt iratai (különügyek) 47