Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Henzsel Ágota: A nagyecsedi városkönyv / 17–22. o.

dájából elveszett 2 aranya.

25 Amikor két asszony, Tárcsa Mihályné és Angyal Mihályné mocskos szavakkal illette egymást, kötelezvényt kellett adniuk, hogy 12 forint terhe alatt többé nem tesznek ilyet.

26 Mester István vejei, Szőgyényi Mózes és Tartsa András között úgy ítéltek, hogy a most bevetett föld termését Szőgyényi viheti el, azután pedig minden föld és kaszáló feleződjék meg közöttük.

27 A tanács előtt történtek bevallások, hagyaték megosztások is. Ilyen Som Gergelyné ügye, aki kifizette a férje házából a Som Gergely lányait illető részt, így békében tovább lakhatott benne.

28 A hagyatéki ügyek néha érdekes részleteket is felvillantanak. Bíró Mihály halála után az „Ötvös részen" maradt egy ház, az ecsedi határon irtásföldek, ezek egyike a „Halyagosban" és a kisecsedi lápon egy kaszáló. Az elhalt anyja, Bíró Istvánné adott az özvegynek, Borbé Borbálának 2 ökröt, amiket 145 vonás forintért adott el, 1 tehenet fiastól, 18 köböl életet, 1 fejszét, 1 kapát, 1 vasvillát, 1 szitát, 1 hordó ecetet és néhány cserépedényt.

29 Nagyecsed nem bővelkedett szántóföldben, néha nézeteltérés is támadt a földosztáskor. Emiatt 1791-ben a főbírón, Szűcs Andráson „becstelenség" esett, Bíró István a város föle hallatára kiáltotta, hogy bosszút áll.

30 A legelő sem volt elég, a csaholyi határban kellett bérelniük. Kaszálójuk azonban bőséges, a mindszenti oláhok szénabér fejében kaszálhattak a „bajoni szigeten.

,,i] A városi széna eladásából, a malom jövedelméből jutottak némi bevételhez. Máskor marhahús és bőr eladásából szereztek pénzt. Kereskedelem üzésére néhány adatból, amelyek például debreceni polgár ecsedi házvételéről vagy pénzügyletéről szólnak, lehet következtetni.

32 A debreceni kapcsolatokat később nagykárolyi kötődések váltották fel. A tanács szoros kapcsolatban állt az ecsedi református egyházzal és iskolával, a 18. század végéig annak ügyeit is intézte az egyházfí, később a curátor segítségével.

33 A városkönyvből tudjuk, hogy 1694-ben leégett a parókia és a templom is.

34 Újjáépítésük már a következő évben megkezdődött. Később, a 18. század második felében a templom felújítási, javítási munkáit lehet nyomon kísérni a bejegyzések segítségével. Kiderül, hogy a nagytemplom zsindelyezését Őri István Matolcson lakó ácsmester végezte 40 rénes forintért, a parókia Pávai András tiszteletes idejében épített házához pedig a panyolai erdőn vágták a fát.

35 1739-ben a távoli Kassáról hoztak iskolamestert, ötven év múlva pedig a közeli Tyúkodról

36 Az egyház iránt nagy volt az elkötelezettség a lakosság körében is. Nemcsak a város bevételeiből, hanem az egyszerű emberek adományiból is jutott egyházi célokra. Sok kegyes adomány érkezett a templom renoválása idején, vagy a harang készítésekor. Nyíregyházi György, aki többször viselt bíróságot és más tisztséget is, halála után hagyott az eklézsia számára 40 forintot. Özvegye, Sikesdy Éva is adott a maga jussából 2 rénes fo25 Uo. 266. 2h Uo.49. 1730. 27 Uo. 328. n Uo. 118. év nélkül. 29 Uo. 282-283. 1791. M Uo. 71. 31 Uo. 355. 1819 és 276. 1790. 32 Uo. 83. 1694. és 258. 1682. 33 DANKÓ, 1994. 64-69. 34 Nag\'ecsedi városkönyv, 249. 35 Uo. 273. 1789. és 182. 1777. 36 Uo. 84. és 218. 1785. 21