Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Henzsel Ágota: A nagyecsedi városkönyv / 17–22. o.

dájából elveszett 2 aranya. 25 Amikor két asszony, Tárcsa Mihályné és Angyal Mihályné mocskos szavakkal illette egymást, kötelezvényt kellett adniuk, hogy 12 forint terhe alatt többé nem tesznek ilyet. 26 Mester István vejei, Szőgyényi Mózes és Tartsa András között úgy ítéltek, hogy a most bevetett föld termését Szőgyényi viheti el, azután pedig minden föld és kaszáló feleződjék meg közöttük. 27 A tanács előtt történtek bevallások, hagyaték megosztások is. Ilyen Som Gergelyné ügye, aki kifizette a férje házából a Som Gergely lányait illető részt, így békében tovább lakhatott benne. 28 A hagyatéki ügyek néha érdekes részleteket is felvillantanak. Bíró Mi­hály halála után az „Ötvös részen" maradt egy ház, az ecsedi határon irtásföldek, ezek egyike a „Halyagosban" és a kisecsedi lápon egy kaszáló. Az elhalt anyja, Bíró Istvánné adott az özvegynek, Borbé Borbálának 2 ökröt, amiket 145 vonás forintért adott el, 1 te­henet fiastól, 18 köböl életet, 1 fejszét, 1 kapát, 1 vasvillát, 1 szitát, 1 hordó ecetet és né­hány cserépedényt. 29 Nagyecsed nem bővelkedett szántóföldben, néha nézeteltérés is támadt a földosztás­kor. Emiatt 1791-ben a főbírón, Szűcs Andráson „becstelenség" esett, Bíró István a város föle hallatára kiáltotta, hogy bosszút áll. 30 A legelő sem volt elég, a csaholyi határban kellett bérelniük. Kaszálójuk azonban bőséges, a mindszenti oláhok szénabér fejében ka­szálhattak a „bajoni szigeten. ,,i] A városi széna eladásából, a malom jövedelméből jutot­tak némi bevételhez. Máskor marhahús és bőr eladásából szereztek pénzt. Kereskedelem üzésére néhány adatból, amelyek például debreceni polgár ecsedi házvételéről vagy pénzügyletéről szólnak, lehet következtetni. 32 A debreceni kapcsolatokat később nagyká­rolyi kötődések váltották fel. A tanács szoros kapcsolatban állt az ecsedi református egyházzal és iskolával, a 18. század végéig annak ügyeit is intézte az egyházfí, később a curátor segítségével. 33 A vá­roskönyvből tudjuk, hogy 1694-ben leégett a parókia és a templom is. 34 Újjáépítésük már a következő évben megkezdődött. Később, a 18. század második felében a templom fel­újítási, javítási munkáit lehet nyomon kísérni a bejegyzések segítségével. Kiderül, hogy a nagytemplom zsindelyezését Őri István Matolcson lakó ácsmester végezte 40 rénes fo­rintért, a parókia Pávai András tiszteletes idejében épített házához pedig a panyolai er­dőn vágták a fát. 35 1739-ben a távoli Kassáról hoztak iskolamestert, ötven év múlva pe­dig a közeli Tyúkodról 36 Az egyház iránt nagy volt az elkötelezettség a lakosság körében is. Nemcsak a város bevételeiből, hanem az egyszerű emberek adományiból is jutott egyházi célokra. Sok ke­gyes adomány érkezett a templom renoválása idején, vagy a harang készítésekor. Nyír­egyházi György, aki többször viselt bíróságot és más tisztséget is, halála után hagyott az eklézsia számára 40 forintot. Özvegye, Sikesdy Éva is adott a maga jussából 2 rénes fo­25 Uo. 266. 2h Uo.49. 1730. 27 Uo. 328. n Uo. 118. év nélkül. 29 Uo. 282-283. 1791. M Uo. 71. 31 Uo. 355. 1819 és 276. 1790. 32 Uo. 83. 1694. és 258. 1682. 33 DANKÓ, 1994. 64-69. 34 Nag\'ecsedi városkönyv, 249. 35 Uo. 273. 1789. és 182. 1777. 36 Uo. 84. és 218. 1785. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom