Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Henzsel Ágota: A nagyecsedi városkönyv / 17–22. o.

rintot.

37 Fejér István uram két kas méhet adományozott, Tárcsa András egy énekes könyvet vett a református egyház számára.

38 A város vezetésének energiáit az úrbéri per kötötte le. A pert Nagyecsed részéről a városi magisztrátus szervezte és irányította, bár hivatalosan nem vett részt benne. A városkönyvbe 1798-ban bejegyezték, hogy a főbíró „Bécsben lévén" a számadás nélküle, a lajstromok alapján történik.

39 Később hírt adtak a városnak a királyhoz intézett folyamodásáról.

40 Megemlékeztek az 1808-as, egy ember életét kioltó karhatalmi fellépésről.

41 Nagyecseden és a nagyecsedi városkönyvben mintha megállt volna az idő. Nem teremtődött meg a feltétele annak, hogy az elveszített védelmi funkció helyébe valami más, a fejlődést elősegítő tevékenység lépjen. Ez az állapot szükségszerűen vezetett a városi funkciók és a városi státus elvesztéséhez. A 19. századi bejegyzéseken sem érezni változást, változtatási igényt, inkább görcsös kapaszkodást letűnt idők formuláihoz, emlékeihez. A bejegyzések 1846-ig haladnak, a legutolsó 1855-ben íródott. A „száz éves per," vagyis az úrbéri „küzdelem" 1877-ben a Károlyiak által Nagyecsed számára tett engedményekkel, megegyezéssel zárult, és ezzel út nyílt a település fejlődéséhez. Ez a lehetőség azonban már nem városi, hanem nagyközségi (1876) státusban találta Ecsedet. Részlet a nagyecsedi városkönyvből 17 Uo. 292. 1797. 38 Uo. 94. 1727. és 234. 1790. M Uo. 301. 40 Uo. 446. 1838. 41 Uo. 323. 22