Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - MÉRLEG - Tánczos-Szabó Ágota: Pesty Frigyes: Heves megye helynévtára. Szerk. Bán Péter. Közread. Csiffáry Gergely. Eger, 2005. (Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 11.) / 80–82. o.
legegyszerűbbektől az igen összetett: személy-, tárgy- és helynévmutató-rendszert felvonultató kötetekig (pl. Bihar vármegye II, 1996.). Az eddig megjelent helynévtárak között a legtöbb hasonlóságot talán a források kapcsán fedezhetjük fel: a szövegek gondozói általában igyekeztek tartani magukat a település-leírásoknak a Pesty-féle kézirat által kialakított eredeti sorrendjéhez. 2 Eltérő álláspontot képviselnek viszont az egyes közreadók abban is, hogy kötetük egy adott közigazgatási egységnek a Pesty-féle gyűjtés idején fennállott állapotát tükrözze (pl. Pesty Frigyes: Somogy vármegye., 2001.), -vagy nyomon kövesse határainak az idők folyamán végbement változásait (pl. Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém vármegye, 2000.) Természetesen mindkét álláspontnak megvan a maga létjogosultsága, a kötet ilyen-olyan irányú bővítése elfogadható a megfelelő magyarázat mellett, mindazonáltal nem mindegy, hogy „mi a neve a gyereknek". A Heves megyei kiadvánnyal kapcsolatban érdemes tudni, hogy Heves az 1860-as években KülsőSzolnokkal egyesített vármegyét alkotott. Az 1876-os megyerendezés során utóbbiból, különböző területek beolvasztásával új vármegyét szerveztek: Jász-Nagykun-Szolnokot, ugyanakkor a történelmi Heves vármegye létrejötte is e dátumhoz köthető. Mivel a Jászkunság és Külső-Szolnok Pesty-féle helynévtárát már korábban, 1978-ban, illetve 1979ben kiadták, jelen kötetben az 1876 és 1949 között fennállt történelmi Heves vármegye kéziratos helynévanyagának közkinccsé tételére került sor. Mindamellett, hogy a megfogalmazott cél és koncepció helytálló, a jelenlegi cím problematikusnak tűnik, hiszen Pesty gyűjtésének idején nem létezett önálló Heves vármegye. Érdemesebb lett volna talán egy Heves vármegye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében típusú elnevezést adni a kiadványnak. A kötet bevezető tanulmánya részletesen foglalkozik Pesty Frigyes életútjával és munkásságával, különös tekintettel a helynévgyűjteményre. Korabeli dokumentumokat is leközöl: az 1864-es adatgyűjtés már említett kérdőívét és utasítását, az ezekhez készített helytartótanácsi körlevelet, valamint egy, a hely névgyűjtés kiegészítésére felszólító, 1865-ös irat szövegét, amelyhez az adatfelvételt hibásan elvégző vagy éppenséggel azt teljesen mellőző Heves megyei helységek jegyzékét is csatolták. Utóbbi forrás nem csupán érdekessége miatt került a kötetbe. Kutatómunkája során ugyanis a levéltáros rálelt a Pesty által 1865-1866-ban szorgalmazott pótgyűjtéseket tartalmazó azon dokumentumokra, amelyeket a gyűjtés lezárultával — nem tudni, milyen okból — nem küldtek fel a fővárosba, a vármegyénél maradva és a levéltárba kerülve azonban szerencsésen fennmaradtak. Az OSZK-ban őrzött Pesty-féle kéziratos anyag Heves megyére vonatkozó leírásai (kb. 116 oldal) mellett a kiadvány tehát e második adatfelvételből származó kiegészítésekkel (kb. 24 oldal) is gyarapodott. A több mint 140 település-leírás szövegét Csiffáry Gergely a mai helyesírásnak megfelelően közli, nem indokolja miért szakít a betűhív átírás gyakorlatával 3 . A leírások élén a községek 1903 utáni hivatalos neve áll, sorrendjük az eredeti forrás nem szoros abc szerint kialakított rendjét követi. Ezután a kiegészítő gyűjtések betűrendbe szedett dokumentumai következnek, s a két rész közzé ékelődik az 1884-ben Heves vármegyéhez csatolt Felsötárkány leírása. Praktikusabb lett volna, ha a szerkesztés során a későbbi gyüj2 Vö. Bereg megye Pesty Frigyes helynévtárában 1864-1865 Levéltári Évkönyv XI., Nyíregyháza, 1995. Szabolcs-Szatmár-Bcrcg Megyei Önkormányzat Levéltára. Ez a munka járásonként közli Bereg megye település-leírásait. 3 A betűhív átírás gyakorlata leginkább a nyclvtörténészek számára fontos, hiszen a korabeli írásmód sok esetben nyelvjárási sajátosságokat takarhat 81
