Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - MÉRLEG - Tánczos-Szabó Ágota: Pesty Frigyes: Heves megye helynévtára. Szerk. Bán Péter. Közread. Csiffáry Gergely. Eger, 2005. (Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 11.) / 80–82. o.

MÉRLEG PESTY FRIGYES: HEVES MEGYE HELYNEVTARA Szerkesztette: BÁN PÉTER. Közreadja: CSIFFÁRY GERGELY. Eger, 2005. 353. Heves Megyei Levéltár. Heves Megyei Levéltár Forráskiadványai 11. Pesty Frigyes életművének, a 19. század második felében összeállított grandiózus helynévgyűjteménynek a jelentősége tudós körökben jól ismert: történészek, nyelvészek, régészettel, néprajzzal foglalkozók forgatják haszonnal az 1970-es évektől kezdve kiadott Pesty-közléseket A kevésbé tudományos céllal közelítők számára is szórakoztató lehet a rég feledésbe merült történeteket, hagyományokat, névmagyarázatokat, nyelvi jelenségeket tartalmazó település-leírásokat olvasni, vagy megkeresni: vajon a saját szülőfalu, város leírása ott szerepel-e a többi között? Örvendetes esemény tehát, amikor e felbecsülhetetlen értékű forrásmunka egy-egy újabb részlete válik hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Ezúttal a Heves Megyei Levéltár forráskiadványaicímü. sorozatban, 2005ben megjelent kötet kézbe vételére biztatjuk az olvasót. Azt gondolnánk, hogy a kiadványt összeállító levéltári szakember könnyű helyzetben volt, hiszen a korábban megjelent, hasonló jellegű munkák bizonyára kellően megalapozták a szóban forgó forrásanyagok közlésének módszertanát. A huszonegynéhány, Pesty-féle helynévtárat közkinccsé tévő kötet azonban meglehetősen változatos, akár a közlés formátumát, akár a közzététel elveit tekintjük.

1 Különösen a korai kiadásokat jellemzi, hogy — mivel közreadóik a legkülönbözőbb tudományágak képviselői —nélkülözik az egységes szempontokat, egy vonatkozást: a betűhív átírást kivéve. Egyes közlések további hátránya, hogy nehezen hozzáférhető kiadványokban jelentek meg (pl. a Tolna megye Pesty Frigyes Helynévtárában című munka a helyi múzeumi évkönyvben, különböző években, sorozat jelleggel látott napvilágot). Az 1970-es években publikált Pestyféle helynévtárak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött gyűjtemény válogatott szövegrészein kívül rendszerint tartalmazzák a Pesty Frigyes által összeállított úgynevezett Kérdőpontokat és a helynévgyűjtést koordináló Utasítást is. Mivel az egyes település-leírások gyakorlatilag a kérdésekre adott rövidebb-hosszabb válaszok, a fenti két dokumentum közlése igen hasznos, s ehhez a szokáshoz általában a későbbi közreadók is ragaszkodtak. Az Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában (1973) valamint a Jászkunság (1978) című kötetek felépítésére jellemző, hogy járulékos részek gyanánt rövid bevezetőt vagy előszót, mutatót és illusztrációkat (térképeket) is tartalmaznak, a szöveg magyarázatára az összeállítók viszont már nem fordítottak figyelmet. A jegyzetapparátus teljes hiánya az 1980-as években kiadott egyes Pestyhelynévtárak (pl. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések, 1984.) esetében is feltűnő, de meglepő módon még az 1995-ben kiadott Bereg megye Pesty Frigyes Helységnévtárában 1864-1865 című közlés is nélkülözi a forrásokat kísérő kommentárokat. A számos Pesty-közlés között találunk kétnyelvű szövegeket tartalmazót (pl. Hont vármegye és kiegészítések, 1984.), illetve olyanokat, amelyek önálló tanulmánynak beillő bevezetést közölnek Pesty életének és munkásságának ismertetésével (pl. Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben, 1988.). Rendkívül változatos a kínálat a mutatók terén, a 1 A Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében (1983) című kiadvány azért is méltó a külön említésre, mert előszavában elsőként vet számot a Pcsty-hclynévtárak közzétételében érvényesülő eltérő gyakorlat sokszínű eredményeivel. 80