Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Sáfár Gyula: Román Nemzeti Levéltár: erőfeszítések a kapuk szélesebbre tárásáért: Ghetu, Magia: Battling isolation: a survey of the Romanian National Archives from its roots to its present. Comma, 2004. (3–4.) / 69–71. o.

ROMÁN NEMZETI LEVÉLTÁR: ERŐFESZÍTÉSEK A KAPUK SZÉLESEBBRE TÁRÁSÁÉRT GHETU, MÁGIA: Battling Isolation: A Survey of the Románián Naitonal Archives from its Roots to its Present. Comma, 2004. (3-4.) 131-147. Valljuk meg őszintén, mennyit tudunk a román levéltári helyzetről! - indítja cikkét a szerző, aki általános áttekintést igyekszik adni a Román Nemzeti Levéltárról a kezdetektől máig terjedően. Az ország meglehetősen hallgatag levéltári értékeit, illetve az alkalmazott szakmai módszereket illetően, s ritkán csatlakozik nemzetközi könyvtári és informatikai kutatásokhoz, pályázatokhoz - véli a szerző. A két román fejedelemségben, Havasalföldön és Moldvában 1831-ben vezették be az első román alkotmánynak tekinthető Szervezeti Szabályzatot Állami levéltárakat is ekkor létesítettek a két fejedelemségben, majd Havasalföld és Moldva egyesítését követően Bukarestben jött létre a Központi Állami Levéltár. 1862-ben az intézmény a Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került. 1869-ben a levéltári iratokat három osztályba sorolták: Történeti- és Titkári-, Közigazgatási- valamint a Közjavakkal foglalkozó osztályba. Az állományok rendezésekor a fond tisztelete, illetve a proveniencia elve nem érvényesült, ezek alkalmazására inkább csak a 20. században került sor. Nagy előrelépést jelentett az 1925-ös levéltári törvény szervezeti, személyzeti, iratbeszállítási, valamint a tudományos kutatások tekintetében. A legfontosabb változás a négy regionális fióklevéltár létrehozása volt Jasíban, Kolozsvárott, Kisinyovban és Csernovicban. 1924-ben nyitotta meg a kapuit a Levéltári és Paleográfiai Tudományok Iskolája Bukarestben, az Állami Levéltár Altalános Igazgatósága részeként. Az 1930-as évekre az iskola helyzete különféle módosítások folytán meglehetősen bizonytalanná vált. 1942-ben jelent meg először, az első levéltártudományi kérdésekkel foglalkozó folyóirat, a Revista Arhivelor (Levéltári Szemle). Az Állami Levéltár első általános leltárát 1939-ben publikálták. A következő levéltári jogszabály már a kommunizmus időszakában, 1951-ben született. A 17. sz. törvényerejű rendelet az Állami Levéltárat a Közoktatásügyi Minisztériumtól áthelyezte a Belügyminisztérium fennhatósága alá. A levéltár kulturális szerepe csorbult; jelentős mértékben vált a Kommunista Párt eszközévé. Militáns jellegre utal, hogy fegyveres őrséget állítottak az intézmények bejárata elé. A levéltárügyet (is) átható paranoia — szól a tudósítás — a kutatási ügyekre is befolyással volt. Ennek döntő megnyilvánulásaként értékelhetjük azt a korabeli belügyminiszteri kijelentést, amelynek értelmében az Állami Levéltár belügyminisztériumi illetékességbe kerülése nyomán a levéltári iratok is titkos állami dokumentumokká minősültek. A 353. sz. 1957-ben hozott törvényerejű rendelet folytán került sor a Román Népköztársaság Levéltári Fondjának felállítására. A szovjet mintát követő rendelkezés nyomán az állami fondban egyesítettek — tekintet nélkül azok provenienciájára — mindenfajta fontos levéltári iratot. A 472/1971. sz. határozat az iratanyag használata tekintetében megkülönbözteti a román, illetve a külföldi állampolgárokat. A román állampolgárok az iratokba, azok keletkezésétől 69