Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Sáfár Gyula: Román Nemzeti Levéltár: erőfeszítések a kapuk szélesebbre tárásáért: Ghetu, Magia: Battling isolation: a survey of the Romanian National Archives from its roots to its present. Comma, 2004. (3–4.) / 69–71. o.
számított 30 év után tekinthettek be. A külföldiek a 30 év lejárta után is csak a fondképző vagy a hatóság engedélyével kutathatták a levéltári iratokat, s persze az erdélyi anyag vonatkozásában is engedélyhez kötötték a kutatását. A nyugati és a magyar kutatók esetében a kérelmeket — arra hivatkozva, hogy a kért iratanyag feldolgozás alatt áll — elutasították. A kommunista rendszer bukását követően a törvényi szabályozás a levéltári területen is immáron a nyugati mintákhoz alkalmazkodik. Az 1996. évi 16. törvény főként a francia és olasz modellt veszi figyelembe, miközben számos elem maradt vissza a szocialista törvényi szabályozásból is. Lényeges változás, hogy az intézmény visszakapta a Nemzeti Levéltár nevet, viszont továbbra is a Belügyminisztérium fennhatósága alatt áll. A fentebb említett állami fondot is változatlanul hagyták. A törvény tisztázza a Nemzeti Levéltár szerepét és meghatározza a fondképző szervek kötelezettségeit. További útmutatást az 1996. évi 216. sz. kormányrendelet szolgáltat, mely szerint a közintézmények iratkezelésének ellenőrzése a Nemzeti Levéltár hatáskörébe tartozik. A törvény legfőbb hiányossága, hogy kimaradt belőle a privatizációval kapcsolatos témakör taglalása. A levéltáros képzés tekintetében négy évtizedes kiesést kellett pótolni. 1992-ben egy külön kar jött létre az akadémia berkein belül a levéltár tudomány oktatására Joan Scuríunak, az Állami Levéltár igazgatójának kezdeményezésére. A román levéltáros képzés — szemben az amerikai rendszerrel — a hagyományos, történelmen és segédtudományokon alapuló oktatást részesíti előnyben. Az elszigeteltségen egy dinamikus, fejlődő levéltáros képzés is enyhíthetne. A kutatást ma is nehezíti az engedélyeztetési procedúra: a kutatóknak a témamegjelöléssel ugyanis a bukaresti hatóságokhoz kell kérvényt benyújtaniuk. Az információ hiánya is komoly hátrányt jelent a Nemzeti Levéltárban őrzött anyagok vonatkozásában. A legtöbb levéltár az iratanyagot a központi hatóságok által kiadott irányelvek alapján ma már nemzetközi szabványok szerint írja le (pl. EAD, ISAD(G), RAD). A források szűkössége eszközök és az infrastruktúra tekintetében komoly problémát okoz, s számos pozitív változást is hátráltat a szakmai folyóirat megjelentetésétől az informatikai eszközök vásárlásáig. A helyzet javulását az ország 2007-ben várható Európai Uniós tagságától várják. Problémát okoz az információigény növekedése a kárpótlás és a szocializmusban háttérbe szorított családkutatás tekintetében. Az elektronikus dokumentumok növekvő térhódítása is komoly kihívást jelent, hiszen a román intézmények is egyre inkább az elektronikus iktatásra és levelezésre térnek át. A román levéltárosoknak informatikai ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy a jövőben is elláthassák a fondképzők ellenőrzését. Itt is kérdés még azonban, hogy a történeti értékű elektronikus iratok levéltári átadását követően hogyan fogják a levéltárosok hozzáférhetővé tenni azokat a kutatók számára. 70