Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Bernád Rita Magdolna: Aurelian Sacerdoţeanu, a Román Nemzeti Levéltár nagyformátumú egykori igazgatója és a Román Nemzeti Levéltár jelenlegi problémái: Munteanu, Vilică-Mihalcea, Eugenia- Mărioara: Opinii privind evidenţa fonduliror şi colecţiilor din depozitele Arhivelor Naţionale. Boar, Liviu: Inventarul archivistic, instrument de bază pentru evidenţa documentelor, ... Lungu, Cornielu-Mihail: Aurelian Sacerdoţeanu, ... Revista Arhivelor, 2004. (1–2.) / 64–68. o.

nyében. Mindegyik elhelyezési mód más folyóméter eredményt ad. Egy adott fond mérete úgy is változhat, ha a levéltári egységeket újrakötik vagy restaurálják. Problémaként értékelik annak eltérő gyakorlatát, hogy a nyilvántartásokban a külön dobozokba helyezett fondtöredékeket valós méretükön (pl. 0,04 ifm, 0,1 ifm), vagy a dobozméretű minimumként (0,15 ifm) tüntetik-e fel. A szerzők az iratfolyómétert mint mennyiségi egységet csak azokra a fondokra vagy fondtöredékekre alkalmaznák ideiglenes jelleggel, ahol hiányoznak a nyilvántartások, ahol nem ismertek a levéltári egységeket. Az iratfolyóméter elsősorban azért szükséges, hogy az elfoglalt vagy a szabadon maradt levéltári térről képet alkothassunk, és nem azért, hogy nyilvántartási mértékegységként használják. Problémaként értékelik a leltárak minőségét is. Sokukat még a fondképző készítette, ezek valójában csak ügyintézési nyilvántartások és levéltári szempontból sok hiányosságuk van: nincsenek előszavaik, nem felelnek meg a tudományos kutatás szükségleteinek vagy a gyakorlati céloknak. Ugyanakkor a dossziék megszerkesztése sem egységes: vannak 250-300, vagy még több oldalas dossziék, amelyekben az iratok semmilyen kritérium alapján nincsenek rendezve. Vannak tévesen vagy egyáltalán meg nem számozott dossziék, egyesek dróttal vannak összefűzve, másokból nem távolították el a fémkapcsokat. Ezeket a fondokat kötelezően át kellene rendezniük a levéltárosoknak. Fontos, hogy a levéltáros nagyon jól ismerje a fondot és a fondképző működésének törvényi hátterét, de főként felelősségérzékkel dolgozzon. Liviu Boar cikke a Nemzeti Levéltári Fond

1 alapnyilvántartásának tartott leltár fogalmát járja körül. Az értelmező szótár elemzésével kezdi eszmefuttatását, majd a kifejezés levéltári értelemben vett ismertetését idézi, a Történelem speciális tudományainak szótára segítségével: „egy fondban vagy gyűjteményben létező levéltári egységek nyilvántartási eszköze, amelybe az iratok mennyiségi és tartalmi szempontból vannak bejegyezve. "Altípusai terjedelmi és tartalmi jegyek alapján: • Az egyszerű leltár egy olyan nyilvántartási eszköz, amely a fond vagy gyűjtemény iratainak tartalmát röviden ismerteti operatív tájékoztatás céljából. • A bővített leltár egy olyan nyilvántartási eszköz, amely a fond vagy gyűjtemény iratainak tartalmát részletesen ismerteti a minél teljesebb tájékoztatás érdekében. • A tematikus leltár egy olyan nyilvántartási eszköz, amelyet egy bizonyos témára vonatkozó iratokról készítenek. A szerző ezután az Állami Levéltár Maros megyei Fiókjában található leltárak némelyikét ismerteti. Legrégebbi ezek közül az 1820 körül készített leltár Maros Szék levéltárának 1533-1785 közötti iratairól. A bőrkötéses leltár (Repertórium) 919 oldalból áll és 40 x 24 cm a mérete. A következő rovatokat tartalmazza: • az irat keletkezésének ideje (év, hónap, nap) • a leltározott irat száma • a Szék iktatószáma (numerus depositionis) A Nemzeti Levéltári Fondot {Pondul Arhivistic Nafional) a román levéltári törvény szerint állami szervek, gazdasági-, társadalmi-, művelődési-, katonai- és vallási köz- és magánszervezetek, valamint fizikai személyek által létrehozott dokumentumok alkotják. 65