Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Bernád Rita Magdolna: Aurelian Sacerdoţeanu, a Román Nemzeti Levéltár nagyformátumú egykori igazgatója és a Román Nemzeti Levéltár jelenlegi problémái: Munteanu, Vilică-Mihalcea, Eugenia- Mărioara: Opinii privind evidenţa fonduliror şi colecţiilor din depozitele Arhivelor Naţionale. Boar, Liviu: Inventarul archivistic, instrument de bază pentru evidenţa documentelor, ... Lungu, Cornielu-Mihail: Aurelian Sacerdoţeanu, ... Revista Arhivelor, 2004. (1–2.) / 64–68. o.
A leltár a szerző által meghatározott kulcsszavakra épül betűrendben. Ezt a leltárt ma is használják a kutató teremben. Mivel ma már nem található meg minden irat az adott fondból, így a marosi levéltárosok ehhez elkészítették a létező iratok listáját is. Egy másik régi leltár, szintén betűrendes repertórium formájában, a 19. század elején készült: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 1470-1699 közötti iratainak indexe. Ennek a segédletnek a rovatozása egyszerűbb. Rovatai: • a bejegyzett irat éve • rövid tartalom • a polgármesteri hivatal iktatószáma Az indexet készítő egykori levéltárnok állította össze a Szék anyagában található Peres iratok leltárát is, iratcsomók szerint, a következő rovatokkal: • a szék levéltárának iktatószáma • rövid tartalom • az irat száma A leltárhoz egy betűrendes mutató is társul, amely alapján a kulcsszavak segítségével visszakereshetők az iratok. Az Állami Levéltár Maros Megyei Fiókjában 2004 elején a Leltárak jegyzéke (Registrul inventarelor) 1449 leltárt jegyezett fel. Ezeknek több mint a felét a marosi levéltárosok készítették az érvényben lévő normák szerint, előszavakkal ellátva, egyesek személy- és helységnévmutatókkal is fel vannak szerelve. A többi úgynevezett átvételi leltár, amelyeket a fondképzők vagy a fondot korábban őrzök készítettek. Ez utóbbiak közül különösen fontos segédletek a volt polgármesteri hivatalok és a községi tanácsok leltárai, 1968ig, amelyeket az 1980-as években vettek át. Ugyancsak jelentős értékűek az 1948-ban feloszlatott görög katolikus plébániák leltárai és a többi vallásfelekezet (ortodox, evangélikus, református és unitárius) leltárai, melyeket a 472/1971 rendelet (amelyet 1974 módosítottak) alapján vettek át. Ezeket a segédleteket a kutatóteremben és az igazgatási munkálatokban is lehet használni. A szerző felveti azt az alapvető kérdést is, hogy valójában kinek készül a nyilvántartás: a kutatóknak vagy a levéltárosoknak. A részletes leltárak ugyanis jól eligazítják a kutatót az anyagban, de erkölcsileg aggályos, hogy segítségükkel a kutató az irat kézbevétele nélkül használhatja az iratban lévő információt. Liviu Boar úgy gondolja, hogy a kutató így „elorozza" a névtelen levéltárosok munkáinak eredményét. Ismerteti egyúttal a Magyar Országos Levéltár gyakorlatát, ahol a kutatótermi leltárak szűkszavúbbak: ügyviteli segédletek vagy egyszerű leltárak. A magyar gyakorlat nyomán a kutatóteremben elégségesnek tekinti az egyszerű leltár használatát, amely a levéltári egységek számát és ezek lapszámait tartalmazza. A bővített, részletesebb leltárak készítését elsősorban a középkori iratanyagra vonatkozóan tekinti ajánlatosnak. Ezen leltárak önálló kiadását az adott fond vagy gyűjtemény tudományos tájékoztatása részének tekinti. 66
