Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Boisdeffre, Martine de–Lukács Anikó: Levéltárak és adminisztráció az Európai Unióban / ford. Lukács Anikó / 14–18. o.

• Európai jogi adatbázis létrehozása a Nemzetközi Levéltári Tanács európai tagozata (Eurbica) által elvégzett munka figyelembe vételével {Franciaország vezetésével). • Harc az illegális iratkereskedelem ellen {Svédország vezetésével). Mindemellett nem szeretnék megfeledkezni további két fontos európai intézményünkről. Az egyik az Európa Tanács, amely régebben is és ma is napirenden tartja az iratok kutathatóságának kérdését. A másik a Nemzetközi Levéltári Tanács európai tagozata, az Eurbica, amelynek elnöke vagyok, oldalamon barátommal, Daria Nalecz alelnökkel, a lengyel levéltárak igazgatójával. Az európai jogi adatbázison kívül az Eurbica a képzés és a szelekció területén jelölte ki céljait, és az illetékes szervekkel együttműködve az elektronikus archiválás témakörével is foglalkozik. A levéltárak európai koncertje az egyes országok levéltárainak eltérő fejlődéséből áll össze. Ez azonban egyáltalán nem okoz hangzavart, inkább többszólamú harmóniáról van itt szó, amelynek célja annak lehetővé tétele, hogy az európai kontinens levéltárai és levéltárosai be tudják tölteni alapvető fontosságú szerepüket. Végezetül hadd hangsúlyozzam a levéltárak kettős feladatkörét: nyilvánvaló igazgatási eszközrendszer voltuk, ám egyben forrásai is a történelemnek, és mint ilyenek, közös sorsunk megértésének képezik kulcsát. Ezáltal pedig egyebek mellett a nemzeti és az európai kohézió és szolidaritás iránymutatójának szerepét töltik be. A levéltáros az iratokat keletkeztető és az iratokat használó között áll, és nem szükséges, hogy bármelyikük helyét is átvegye. Az iratképzők nélkülözhetetlen, elismert partnere, és fontos, hogy együttműködésük minél hamarabb megkezdődjön az elektronikus archiválás, az eljárások kidolgozása területén is. Az iratok használói számára a levéltáros: révész, aki gyűjti, megőrzi, ajánlja és feltárja az anyagokat, amelyek segítségével a társadalom, országaink története a maguk egyediségében konstruálódik meg, miközben a köztük lévő kapcsolatok is kirajzolódnak. Történetek, amelyek árnyai és fényei közös történetünkké, örökségünkké állnak össze. Ezt a partitúrát közösen kell lejátszanunk. A normák kidolgozása, a megfelelő gyakorlat kialakítása során a szakemberek elmélyülő együttműködése lesz e téren segítségünkre. Nem áltatom magam azzal, hogy gyorsan elérjük majd a Varázsfuvola tökélyét, ám meggyőződésem, hogy a polgártársaink érdekében és örömére játszott zene már most is élvezhető. (Fordította: Lukács Anikó) 18