Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

A 250 EVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE KÖRMENDY LAJOS A LEVÉLTÁRAK FILOZÓFIA- ÉS FUNKCIÓVÁLTOZÁSAI A 20. ÉS 21. SZÁZAD FORDULÓJÁN* Bevezetés Az utóbbi 20-30 évben a levéltárak Európa-szerte óriási változásokat éltek át. Bár a levéltárak állandóan változtak és változnak, ez a folyamat a '80-as években felgyorsult. Amikor 1975-ben beléptem az Országos Levéltárba, akkor az teljesen más intézmény volt, más elvárásokkal, gondolkodással, értékekkel, több tekintetben mást tartottunk fontosnak, másképpen cselekedtünk mint most. Röviden: más volt a filozófiánk. A változó filozófia elválaszthatatlan a funkcióváltozástól. A levéltár alapfunkciói — a jogbiztosítói, a történelmi forrásbázis-, a közigazgatási és a kultúraterjesztői funkció — mind léteztek és működtek az utóbbi évtizedekben, de a tartalmuk megváltozott a század végére. Mind a filozófia-, mind a funkcióváltozást a társadalom determinálja. A levéltárak állandó jelzéseket kapnak a társadalomtól. A levéltárosi közösség a jelzéseket feldolgozza és szakmai válaszokat ad (kezeli a megváltozott helyzetet), ez is egyfajta jelzés, immár olyan, amit a levéltár küld a társadalom felé. Ez egy interaktív játék amelynek során a társadalom, pontosabban az annak nevében fellépő hatalom kijelöli a levéltárak szerepét a „nemzeti színpadon": levéltárak működését szabályzó jogszabályokat alkot, intézményi struktúrákat hoz létre, büdzsét állapít meg stb. Nyilvánvaló, hogy a két fél nem egyenrangú, azaz a levéltárosoknak kell alkalmazkodniuk a társadalomhoz és nem fordítva. Ebben a tanulmányban főleg a társadalomról fogok beszélni, de végül is mindig a levéltárakról lesz szó. Igazából azt kívánom érzékeltetni, hogy hogyan változott a társadalom, mi jelent meg a felszínen és milyen erők dolgoztak a mélyben. Még egyetemista koromban ismerkedtem meg az Annales-iskola történelem-filozófiájával, ami nagy hatást gyakorolt a szemléletemre.

1 A francia történészek a történelem idősíkját három rétegre bontották: hosszú, közepes és rövid tartamú időrétegre. A különböző rétegekben más és más eszmék, társadalmi struktúrák munkálkodnak, melyek élettartama rétegenként jellemzően eltérő. Az igazán történelemformáló erők a „mélyben" dolgoznak, a hosszú és a közepes tartamú rétegekben, ezek határoznak meg mindent, és — visszatérve a tanulmány témájára — meggyőződésem szerint végső soron ezek kényszerítették ki a levéltárak filozófia- és funkcióváltozását. A Magyar Országos Levéltár megalapításának 250. évfordulójára rendezett konferencián 2006. március 2-án elhangzott előadás szerkesztett változata. Az Annales egy francia történeti folyóirat, melynek hatása az egész világ 20. századi törénetírására kisugárzott. Az Annales-iskola történetét és hatását elemzi PÉTER BÜRKE: The French Historical Revolution: The Annales School, 1929-1989. Stanford, 1991. 4