Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

Uralkodó társadalmi-politikai elvek és értékek Michael Mandelbaum, amerikai politológus egy nemrég megjelent könyvében azt vizsgálja, hogy a béke, a demokrácia és a szabad piac ideái hogyan váltak a világ uralkodó eszméivé a 20. században.

2 Lehet ezzel az állítással vitatkozni, lehet azt mondani, hogy leegyszerűsíti a dolgokat — például az iszlám fundamentalizmus terjedése tény és ez is azt bizonyítja, hogy más ideák is terjedtek-terjednek a világban —, de az kétségtelen, hogy fontos eszmék ezek, és a tanulmányomhoz jó kiindulópontot adnak. (Most ne vizsgáljuk, hogy mennyire vették komolyan ezeket az eszméket azok akik hirdették.) Ami az első eszmét, a békét illeti, ezt gyorsan lezárhatjuk: a levéltárak sohasem voltak háborús eszközök, lételemük a béke, csak békés időkben tudnak működni, a háborúkat előbb vagy utóbb megszenvedték. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a levéltárak alapfilozófiájának egyik pillére a béke, ami az idők folyamán nem változott. A másik két eszme — a demokrácia és a szabad piac — viszont már részletesebb kifejtést igényel, ennek érdekében azokat lefordítom a politika és a társadalomtörténet nyelvére. De előtte szeretnék három dolgot hangsúlyozni önvédelmi céllal: Nem hiszek a politika mindenhatóságában, ellenkezőleg, az nem más mint mélyebb történeti-társadalmi folyamatok megjelenítése, melyek elemei (erkölcs, értékek, gondolkodás, szokások, mentalitás) nagyon lassan — sokkal lassabban mint a politika jelenségei — alakulnak ki és változnak. Sőt, ha a történelem még mélyebb rétegeibe hatolunk le, akkor olyan princípiumokra (elemekre) bukkanunk, mint pl. emberi individualizmus vagy szabadságvágy, melyek még állandóbbak, történelmi korszakokon ívelnek át és még erősebben determinálnak.

3 Egzakt tudomány segítségével való megragadásuk már nemigen lehetséges, mert inkább a (valódi) filozófia és a teológia felségterületéhez tartoznak. Ezekre a történeti mélyrétegekre csak röviden utalok, ebben a tanulmányban azért helyezem előtérbe a politikát és a társadalomtörténetet, mert azok konkrét tényekhez köthetők, és könnyen kimutatható a kapcsolatuk a levéltárakkal. Csak megállapítok, nem mondok ítéletet sem politikáról, sem eseményekről, sem erkölcsi értékekről, mert mindegyiknek van pozitív és negatív olvasata, ezek azonban — véleményem szerint — témánk szempontjából nem fontosak. Tetszik vagy sem, az említett eszmék nyugatiak, másképpen szólva az európai kultúrkör termékei. Az európai kultúrkör szélesebb mint a földrajzi, beletartozik Észak-Amerika, Izrael, Ausztrália és Új-Zéland is. Európa természetesen magában foglalja Kelet-Európát, beleértve Oroszországot is, ahol nagyon sokáig mások voltak a hivatalos ideák. De éppen a '90-es évek történései bizonyították be, hogy ezek mesterséges eszmék voltak, és amint megszűnt a kényszer, ez a régió is elhagyta a kommunista értékeket és csatlakozott a Nyugathoz. A példákat főleg Nyugat-Európábóból veszem. 2 MICHAEL MANDELBAUM: The Ideas (hat Conquered the World. New York, 2002. A szerző természetcsen amerikai szemszögből vizsgálja az egész kérdéskört. 3 Ez már nem fér bele az előbb említett annalisták idörétegeibe, mert itt már nem egy-két évszázaddal kell számolni, mint a hosszú időtartamú eszmék és társadalmi struktúrák esetén, hanem még ennél is hosszabb időtartammal. 5