Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Breinich Gábor: Az eszmétől a megvalósulásig: Budapest Főváros Levéltára új épülete / 41–55. o.

zökkel való megközelíthetőségét, további bővítés elvi lehetőségét biztosító nagyság meglétét, és egyéb környezeti tényezőket (talajállapotok, környezetszennyezési problémák) mérlegelték. A helyszín kiválasztása nem volt problémamentes. A működtetés szempontjai gyakorta ütköztek a biztonsági szempontokkal, és hamarosan világossá vált, hogy kompromisszumot kell kötni, a lehetőségek korlátozottak. Egyes esetekben — bár a telek jó lehetőségnek látszott — az ingatlan tisztázatlan jogi helyzete miatt fennállt a veszély, hogy a hatóságokkal folytatott egyeztetések bizonytalan kimenetelű sora, egy esetlegesen elhúzódó bírósági tárgyalás hosszú időre elodázza az érdemi lépéseket. Ugyanakkor a főváros által biztosított fedezet mellett még mindig napirenden volt az állami támogatás megszerzésének szándéka, márpedig a pályázás előfeltételeként a beruházás konkrét helyszínének ismeretére, elfogadott építési terveire, engedélyére is szükség volt. Minden hónap késése azzal fenyegetett, hogy a pályázat beadási határidejének elteltével az építés egy egész évet csúszik. Az idő pedig folyamatosan szorított, hiszen láttuk, a felkínált lehetőségek néha csak addig élnek, amíg valamely másik versengő koncepció nagyobb eredménnyel nem kecsegtet. Ebben a versenyben került sor Budapest XIII. kerületében az akkoriban épülő rendőrpalotával átellenben, a Teve utcai helyszín kiválasztására. Az ingatlan fontos tömegközlekedési útvonalak metszéspontjában fekszik a város pesti oldalán, az Arpád-híd hídfőjének térségében. Négyszáz méteres körzetén belül metrómegálló, autóbusz és villamos vonalak megállói találhatóak. A város központjától 15 perc alatt bármikor elérhető. A főváros sugaras közlekedési rendszerében ezt nyugodtan tekinthetjük alapvető viszonyítási pontnak. Az előtanulmányokat követő részletes rendezési terv 1997-ben a Fővárosi Távfűtőművek Teve utca 3. szám alatti telephelyén lévő épületek helyén, illetve a mellette álló épületek bontásával 5690 m

2-es építési telek kialakítását célozta meg. A főváros és a XIII. kerületi önkormányzat közötti tulaj doncserékkel lezajlott telekegyesítéssel, szabályos alaprajzú, egy épülettömb hosszúságú telek beépíthetőségére nyílt lehetőség. Az ingatlan a Csongor utca, Teve utca, Gömb utca határolta területen fekszik, a háztömb Pap Károly utca felőli részét lakóházak keretezik. Bár a kiszemelt területen két igen rossz állapotú lakóház is állt, minden aggodalmunk ellenére a lakók elhelyezése és az épületek lebontása szervezési és jogi problémák nélkül a későbbiek során gond nélkül zajlott le. A telek nem messze fekszik a Duna medrétől, a talajviszonyok ennek megfelelően alakultak. Az iszapos, homokos, kavicsos, részben tőzegcsíkos agyagrétegek alatt, a teherhordó szürke agyagréteg mintegy 15 méter mélyen húzódik. A terület, mint a város egésze az árvíz veszélye ellen megbízhatóan védett, kockázatot jelentő ipari létesítmény a körzetében nem található, rezgésterhelése átlagos. A telkek rendezési terv szerinti besorolása az igazgatási övezetbe tartozik. A közvetlen szomszédságában lévő Országos Rendőr-főkapitányság épületének közelsége egyszerre biztonságot növelő, de egy esetleges terrortámadás veszélye miatt kockázatot jelentő tényező, ám a magyarországi viszonyok és közállapotok ismeretében ez utóbbi kevésbé meghatározónak tűnt. A tervezés szakasza Az előző építési kísérlet tervezése körüli huzavonák, a Friedensreich Hundertwasser osztrák festőművész bevonását követő viták alaposan felkavarták a magyar építésztársa42