Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Breinich Gábor: Az eszmétől a megvalósulásig: Budapest Főváros Levéltára új épülete / 41–55. o.

dalmát. A magyar építészek a tervezési eljárásba rapid módon bevont és részükről laikusnak tekintett képzőművész foglalkoztatását szakmai tekintélyük megsértésének érezték, és érdekeik védelmében igen határozottan léptek fel. A beruházásért felelős városvezetés e tapasztalatokból okulva úgy döntött, hogy országos nyílt pályázaton választja ki az új épület tervezőjét. A tervpályázatot megelőző előkészítés során a korábbi tervezési munka, valamint a levéltár munkatársainak nyugat-európai tanulmányútján gyűjtött tapasztalatai beépültek a pályázati dokumentáció anyagába. A levéltár működtetésének lehetséges elvei A vágyott idea egy minimális gépészettel, olcsón, egyszerűen működtethető épület volt, amely ugyanakkor biztonságos, megbízható védelmet nyújt az őrzött iratoknak. Ez mind a beruházási, mind pedig a későbbi üzemeltetési költségeket kedvezően befolyásolhatta volna. A szakirodalom áttanulmányozása után az ún. kölni modell tűnt a legalkalmasabbnak az idea elérésére. A modell körül kibontakozott szakmai vita tanulságait, valamint az elv valamilyen szintű alkalmazásával tervezett épületek működéséről szóló tanulmányokban megfogalmazottakat figyelembe véve, a levéltár megvizsgálta a budapesti alkalmazhatóság feltételeit. A Meteorológiai Intézet budapesti hőmérsékleti- és páraviszonyokat tartalmazó jelentéseit, a levéltár építési telkének környezetében mért légszennyezettségi adatokat kielemezve nem túl kedvező kép alakult ki a megvalósíthatóságról. A főváros levegője magas porszennyezési értékeket mutatott, az intenzív gépjárműforgalom által kibocsátott gázok magas szennyezőanyag koncentrációt jelentettek, kiderült, hogy mintegy 15 méteres magasságig ezek a szennyeződések stabilan jelen vannak a levegőben, és viszonylagosan magas fajsúlyuk miatt állandóan ebben a rétegben koncentrálódnak a legtöményebben. A kölni modell épületének vastag, nagy hőtehetetlenségű, tömör téglafalait, átszellőztetett kettösszerkezetü külső határoló fallal, a szellőzést keskeny, résszerü szellőztető ablakokkal megoldó, és a természetes porózus anyagok jó nedvességfelvevő és -leadó képességét hasznosító megoldását ebben a környezetben nem lehetett alkalmazni. Ha a külső levegőt szűrni kell, a levegőnek szűrőkön való átpréseléséhez elegendő légnyomást biztosító ventillátorok is kellenek, a gépi szellőztetés kritikus értékeknél már hűtési, fűtési beavatkozást igényel, ami pedig magával vonja a légnedvesség időnkénti mesterséges kezelésének szükségességét is. Ezzel a felsorolással a klimatizálás ismérveinek teljes vertikumát sikerült kimeríteni. A vonzó elvből a leglényegesebb elemek hullottak ki, és e realitásokkal számolni kellett a tervezés során, ugyanakkor a biztonságos, olcsóbb üzemeltetést elősegítő elemek továbbra is a koncepció részei maradtak. A tervpályázat előkészítése, lebonyolítása Az előkészítő bizottság ülésein a kerületi részletes rendezési terv elég határozott és merev előírásai miatt parázs vita alakult ki az építészek és a városrendezési szakemberek 43