Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Horváth Zita–Turbuly Éva: A muraközi uradalom 17–18. századi gazdaság- és társadalomtörténetének forrásai: kutatási beszámoló / 71–79. o.

Zoltán műveit, a közelmúltból pedig Kenyeres István munkásságát, aki a kamarai uradalmak igazgatását vizsgálja.

23 Forrásbázis Ahogy azt már korábban említettük, a Muraköz mintegy másfél évszázados történetének dokumentumait gyűjtjük, a kutatást az uradalomnak a Festetics család tulajdonába kerülésével zárjuk le. Legkorábbi forrásunk a kutatás jelen stádiumában 1638-ban keletkezett, a legkésőbbi 1838-ban. Utóbbi ugyan túlesik az általunk meghatározott időhatáron, azonban fontos 16-18. századra vonatkozó adatokat közöl. Az uradalom területe az első világháborút követő békeszerződések következményeként Magyarország határain kívülre került, ma Horvátországhoz tartozik. Változékony sorsát az iratok változatos feltalálási helyei is jelzik: Bécs, Budapest, Graz, Zágráb, Zalaegerszeg. Az elmúlt években a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a Collegium Hungaricum közös kutatási ösztöndíjainak köszönhetően együtt és külön-külön is több hónapot töltöttünk bécsi közgyűjteményekben. Más kutatási célok megvalósítása mellett időnk jelentős részét szenteltük a fenti témához kapcsolódó szakirodalom és források felkutatásának. Ennek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a Bécsben őrzött források felderítése, másoltatása csaknem teljes egészében befejeződött. 2005 során a Magyar Országos Levéltárban és a Zala Megyei Levéltárban végeztünk feltáró munkát. Az ez évre tervezett zágrábi és grazi kutatásokat technikai okok miatt 2006-ra kellett átütemeznünk. Zágrábban eddigi információink alapján az Állami Levéltárban, a Püspöki Levéltárban és a Nemzeti Könyvtárban találhatók bennünket érdeklő 17-18. századi források. Mivel az uradalom egy ideig a Grazi Kamara kezelésében volt, célszerűnek látszik a Stájer Tartományi Levéltárban való tájékozódás is. A többségében latin és német nyelvű források átírása egységesen, a Fons 2000. évi 1. számában megjelent vonatkozó tanulmányok ajánlásainak figyelembevételével történik.'

4 Kutatásunk, amint azt az alább közölt jegyzék is mutatja, több levéltárra, azon belül többféle irattípusra terjed ki. Az anyaggyűjtést még nem zártuk le. Első lépésként igyekeztünk a vizsgált időintervallumon belül minél több, a Muraközre vonatkozó forrásba betekinteni. A kiválogatás, másoltatás során olyan forrástípusokat keresünk, amelyek a fontos és eddig kevésbé feltárt közigazgatás- és birtoklástörténeti nóvumokon túl az uradalom gazdálkodására, népességének életére vonatkoznak, lehetővé teszik a lakosság sorsának, az életmódjukban, földesurukhoz való viszonyukban beállott esetleges változásoknak a nyomon követését. Ezek elsősorban urbáriumok, összeírások, becsük és kimutatások. Gyűjtjük ezek mellett azokat a jogbiztosító iratokat: privilégiumokat, adománylePl.: FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. Klny. a Tanulmányok Pápa város történetéből c. kötetből (föszerk. KUBINYI ANDRÁS) H. n., é. n. 225-286.; PAPP KLÁRA: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998.; KAPOSI ZOLTÁN: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18-19. században. A vrászlói társadalom átalakulásának folyamata. Bp.-Pécs, 2000. XVI századi uradalmi utasítások. I—

II. köt. Szerk. és a bev. tanulmányt írta KENYERES ISTVÁN. Bp., 2002 (Fons Könyvek, 2.) A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Fons, 7. (2000) 1. sz. Szerk. KENYERES ISTVÁN. L. SZENDE KATALIN, FAZEKAS ISTVÁN és BAK BORBÁLA tanulmányait. 75