Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Horváth Zita–Turbuly Éva: A muraközi uradalom 17–18. századi gazdaság- és társadalomtörténetének forrásai: kutatási beszámoló / 71–79. o.

veleket, zálogszerződéseket, adásvételi iratokat, a családok egyes tagjai, ágai közötti megegyezéseket, valamint a földesúr és alattvalói közötti kapcsolat során keletkezett egyességeket, panaszleveleket, peres iratokat is, amelyeket nem minden esetben közlünk, adataik azonban beépülnek a bevezető tanulmány(ok)ba, hozzásegítenek a közreadott források értelmezéséhez. A gazdaság- és társadalomtörténetben kevésbé játszanak szerepet az esemény-, illetve politikatörténeti megközelítések, ugyanakkor a muraközi uradalom gazdaságának, társadalmának vizsgálata során nem tekinthetünk el teljesen azoktól a politikatörténeti vonatkozásoktól, amelyek befolyásolták életét, népességének sorsát. Hogy hatásuk milyen mértékű lehetett, a feltárás jelenlegi fázisában még nem tudható. Forrásaink egy része az uradalom egészére, mások egy-egy kisebb igazgatási egységre, mezővárosra vagy falura vonatkoznak. Jelentős hányadot képviselnek a kamarai tisztviselők által összeállított becsük, összeírások és kimutatások, amelyek az uradalom értékét, jövedelmezőségét kívánták felmérni. Vannak olyan forrásaink, amelyek egy-egy év teljes úrbéres jövedelmeit összesítik, mások a méhtizedet, a kimért borokat, a robotnapok felosztását, vagy a terménytizedet írják össze. Megint mások a földesúr és alattvalói közötti jogvitákba, pereskedésekbe engednek betekintést. Reméljük, hogy e változatos forrásanyag kötetbe rendezve sokszínű és valós képet ad az uradalom másfél évszázadának életéről, felrajzolva annak időbeli változásait is. Egy kutatási beszámoló kereteit meghaladja az eddig másoltatásra került, csaknem 150 tételt, mintegy 600 oldalt kitevő forrásanyag mégoly vázlatos bemutatása. Első lépésként egy folyamatosan bővülő, az egyes iratok legfontosabb adatait tartalmazó adatbázist hoztunk létre, amelynek alapján eldöntjük, hogy mely forrásokat, milyen sorrendben írunk át. Munkánk során hamar tudomásul kellett vennünk; míg egyes időszakok nagyon jól reprezentáltak, más időintervallumban komoly hiányokkal számolhatunk. A bécsi közgyűjteményekben és a MOL Urbaria et Concriptiones sorozatában — érthető módon — elsősorban az 1670. évi kamarai kezelésbevételt követően, majd a zálogolások és adományozások kapcsán keletkezett becsük és összeírások találhatók meg nagy számban, egészen a század végéig. Az uradalom Althan-kézre kerülésével megszűnt az ilyen jellegű forrásokat produkáló központi figyelem. Sajnálatos módon az Althan családnak a MOL-ban fennmaradt iratanyaga mindössze 46 oldalt tesz ki. A hiányt némileg ellensúlyozza, hogy értékes, zömmel a 18. sz. második felének úrbéres és birtokviszonyaira vonatkozó forrásokat találtunk a Festetics család csáktornyai uradalmának iratai között, amelyeket az adásvételt követően az uradalommal együtt adtak át. Az Althan család levéltárának hiányát azonban ezek nem pótolhatják, ahogy a Zala Megyei Levéltárban található összeírások, úrbérrendezés-kori források, peres anyagok, valamint a vármegye közgyűlése elé vitt, a Muraközre vonatkozó források sem. Ez ideig a következő levéltárakban és állagokban kutattunk: Haus-, Hof- undStaatsarchív, Bécs, Ausztria Ungarische Aktén, Spezialia, Zrínyische Aktén (301-308. fasc.) Az itt őrzött iratok a Zrínyi, valamint részben a Frangepán családra és birtokaira vonatkoznak. A fenti csomókat teljes egészében átnéztük. Tartalmazzák az elkobzott korábbi 76