Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

1) magyarországi vonatkozású kéziratok kutatása 2) magyarországi vonatkozású oklevelek és levelek feltárása 3) magyarországi vonatkozású nyomtatványok rendszeres kinyomozása Azonban ezek az elképzelések nem valósultak meg, így a korábbi évekhez képest nem történt változás a hungarikagyüjtés rendezettebb kialakításával kapcsolatban. 3.2.: A hungarikakutatás. mint levéltári kutatás története (1920-2004f 3.2.1. A kezdetektől a Levéltári Igazgatóság irányítása alatti időszak végéig (1979-ig) A korábbi évekhez képest termékenyebb időszak a két világháború közötti periódus. A klebelsbergi tudománypolitika megteremtette az intézményes keretek közt zajló, rendszeres külföldi kutatások ösztöndíjrendszerén alapuló levéltári hungarikafeltárásokat. Klebelsberg a Colfegium Hungaricumok és a Történeti Intézetek felállításával biztosította a kutatások lehetőségeit. 1917-ben ő kezdeményezte a Bécsi Magyar Történeti Intézet létrehozását azzal a céllal, hogy a magyar vonatkozású anyagot egy új kútfőkiadványban ismertesse. Döntő pillanata volt a hungarikakutatás történetének a badeni levéltári egyezmény. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, 1926. május 28-án az ausztriai Baden bei Wien-ben aláírt államközi szerződés a Habsburg-monarchia levéltári örökségének kezeléséről rendelkezett. A St. Germain-i békeszerződés kötelezte az Osztrák Köztársaságot, hogy kétoldalú megállapodásokban szabályozza az utódállamokat illető levéltári és irattári anyag átadását és a Habsburg-monarchia központi hatóságainak iratait őrző bécsi levéltárak használatát. A badeni levéltári egyezmény fontosabb rendelkezései a következők voltak: 1) A magyar szellemi tulajdonnak számító és a proveniencia elvénél fogva a magyar államot illető levéltári anyagot átadták Magyarországnak. Ezek olyan magyarországi kormányszervek, hatóságok, személyek iratai voltak, amelyeket politikai okokból vagy közigazgatási átszervezések során helyeztek el különböző bécsi levéltárakban (mint pl. az 1848-1849. évi magyar minisztériumok és neoabszolutizmus korának fökormányzósági levéltári dokumentumai, illetve a magyar jakobinus perek és Széchenyi István lefoglalt iratai). 2) A Habsburg központi államigazgatás 1526-1918 között létező, Magyarországot is érintő szerveinek működése során keletkezett levéltári állagokat a 4 Mivel a tanulmány 2004-ben készüli, a vizsgált korszak 2004-ben lezárult. ' Tagjai voltak többek közt Károlyi Árpád, Mályusz Elemér, Hajnal István, Szektü Gyula, Eckhart Ferenc. Domanovszky Sándor. h Révai Új Lexikona. I. köt. (A-BAB) Szekszárd, 1999. 840-841. 43