Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

két állam megoszthatatlan és elidegeníthetetlen közös szellemi tulajdonának nyilvánították. 3) A közös szellemi tulajdonból Magyarországot megillető jogok gyakorlására a bécsi levéltárak mellett állandósították a magyar levéltári delegáció intézményét. A közös szellemi tulajdon elvének kimondása olyan kompromisszum volt, amely elősegítette a Monarchia levéltári örökségének Ausztria területén való egybemaradását, de lehetővé tette Magyarország befolyását a levéltári anyag kutatási feltételeinek és információs értékének alakítására. A badeni levéltári egyezmény jelentősége és ezáltal döntő szerepe is abban áll, hogy elismerte egy államnak a saját felségterületén kívül található levéltári anyaghoz fűződő kulturális-tudományos érdekeltségét és az információszerzés lehetőségét. Klebelsberg a történeti intézeteket és a Collegium Hungaricum intézményeit az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsának fennhatósága alá rendelte, de meghagyta a Történelmi Társulat szakmai ellenőrzését is. így az intézetek működése mind anyagi, mind tudományos szempontból biztosítottá vált. A második világháború után, a hidegháború kialakulásával és fokozatos térnyerésével a hungarikakutatás megrekedt, a külföldi delegációkat hazarendelték. 1949-ig a bécsi levéltárakban még folyt a munka, de ezt követően a nyugat-európai hungarikakutatás teljes mértékben megszűnt. Az ezt követő jelentősebb esemény a hungarikakutatás történetében 1964. június 19én a Hungarica Biztottság létrehozása volt. A bizottság a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának a kezdeményezésére jött létre a Módszertani Kollégium keretében, az Országos Levéltár Szakszervezeti Bizottsága által támogatva. Feladatául tűzték ki, hogy rakja le az elvi alapjait a magyar vonatkozású külföldön található iratok feltárásának, fogjon hozzá az anyag összegyűjtéséhez, s a feltáró munka elvi és gyakorlati kérdéseiről rendszeresen adjon szakvéleményt a Levéltári Osztálynak. A magyar vonatkozású anyagok kutatásának szempontjából a Hungarica Bizottság a külföldi levéltárakra vonatkozóan három kategóriát állapított meg: 1) Olyan területek levéltárai, amelyek egykor a magyar állam részei voltak 2) Azok a levéltárak, amelyek Magyarországot idegenből igazgató központi szervek iratait őrzik 3) Európa és a Föld egyéb országainak levéltárai Emellett a bizottság feladata volt egy hungarika kataszter felállítása, amely tartalmazná az egyes országok levéltárainak anyagáról megjelent segédleteket, beszámolókat és jegyzékeket, valamint hungarikamásolatokat. Egyik legfontosabb célja, hogy a párhuzamos 7 Az országos jellegű nagy gyűjteményeket (múzeumokat, könyvtárakat és az Országos Levéltárat) 1922-ben közös szervezetbe, az ún. Országos Magyar Gyüjteményegyetembe vonták össze; egyidejűleg, mint e szerv részét az Országos Levéltárat, kivéve a Belügyminisztérium felügyelete alól, a Gyüjlemenyegyetemmei együtt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium lohatósága alá rendelte. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem nevét 1934-ben Magyar Nemzeti Múzeumra változtatták, és bizonyos önkormányzattal ruházták fel. Lexéltúri ismeretek kézikönyve. Szerk.: LNDRENYi FERENC. Bp.. 1980. 18. 44