Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

hasznos lenne, ha a tervezési és szervezési munka a CH hatáskörébe kerülne, mivel gyakran előfordult, hogy „az előadások otthoni előkészítése késedelmes vol,t és néhány esetben a téma sem volt megfelelő".

34 így pl. különösen szívfájdalommal vette tudomásul Meisel igazgató, aki szakmája szerint geológus volt, hogy az 1964. január 30-ra tervezett Egyed László geológus professzor Kontinensvándorlások és a Föld tágulása című előadása elmaradt. Ezt a népszerűsítő előadást a CH keretén belül tevékenykedő egyesületeknek szervezték, azonban az egyesületek illetékesei elfelejtették kiküldeni a meghívókat. Az intézetben megrendezett két koncert tanulságaként Meisel igazgató azt kezdeményezte, hogy ,Jó lenne Bécsben is ismert, közönséget is vonzó művészeket felléptetni. Ezzel a hangversenyterem hírét alapozhatnánk meg, és megkezdhetnénk egy törzsközönség kialakítását." A három kiállítással kapcsolatosan a jelentés azt állapította meg, hogy a „tematikai kiválasztás, és a színvonal jó volt csak az előkészítés és a kivitelezés terén még hiányosságok voltak tapasztalhatók". A szakmai találkozók tekintetében Meisel igazgató azt javasolta, hogy a színvonal emelését szolgálná, ha ezek megrendezéséhez hazai és bécsi szakmai körök ismeretét is felhasználnák, illetve ha a megszervezést helyben lehetne kivitelezni. A CH két műsoros rendezvényre (megnyitó ünnepség és Nagyvilág-est) küldött ki meghívókat. A sikeres Nagyvilág-est tanulságokkal is szolgált: „a németül jól beszélő magyar színészek még nem német szavalómüvészek. A jövőben ilyen jellegű műsorok előadójaként osztrák művészeket kell szerepeltetni". A fogadásokkal, koktélokkal és vacsorákkal kapcsolatban a legnagyobb nehézséget a szűkös anyagi források jelentették. „A bécsi lehetőségektől, sőt a minimális szükségletektől is elmarad az e célból rendelkezésre bocsátott költségkeret. [...] Hasznos lenne, ha az igazgató az 1963. augusztusban megrendelt, és azóta többször reklamált reprezentációs étkészletet megkapná." A Collegium Hungaricum könyvtára 1963. december l-jén kezdte meg működését. Állománya a folyóiratokon kívül 15 ezer kötetet tett ki. Azonban mind az állomány bővítésével, mind a technikai háttérrel kapcsolatosan nehézségek merültek fel az első szakmai év folyamán. „1964-ben még a magyar nyelvű, otthon megjelent könyveket sem kapott a könyvtár, a legfontosabb osztrák kiadású kézikönyveket, a német nyelvű hungarikákat sem tudtuk beszerezni. Megoldásra vár a hazai folyóirat-ellátás megszervezése, illetve a könyvtár raktárát bővíteni lenne szükséges, és pótolandók bizonyos hiányzó felszerelések Ösztöndíjasok Az ösztöndíjasok jelenléte jellemezte és „hirdette" legerőteljesebben a Collegium Hungaricum „tudományos jellegét". 1963 júniusában az épült technikai átadását követő napokban már különböző helyekről megkeresések érkeztek a CH igazgatójához, hogy biztosítson szállást olyan személyeknek, akik tudományos-kulturális célból Ausztrián átutaznak, és szállásra lenne szükségük Bécsben. Azonban központi utasításra szállást csak azon személyek kaphattak az épületben, akik kifejezetten Ausztria területére vonat34 MOL XIX-J-]-j-Ausztria-XIV-131-0059/1964 37. d. 35 MOL XIX-J-l-j-Ausztria-XÍV-131-0059/1964 37. d. 36