Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

5. Országos hatáskörű szervek, amelyek a kormány közvetlen irányítása és a kijelölt miniszter felügyelete alatt állnak. 6. Központi hivatalok, amelyek minisztériumi irányítás alatt állnak, önálló feladat- és hatáskörrel. 7. Minisztériumi hivatalok, amelyek a minisztérium részei is lehetnek, önálló feladatkörrel, de saját hatáskör nélkül, a miniszter felelősségi körén belüli tevékenységgel. (A felosztás a fegyveres testületeket, rendészeti közigazgatási szerveket nem tartalmazza.) A három ismertetett csoport között nem állítható fel éles határvonal, a feladat- és hatáskör elemzés sem teszi minden esetben indokolttá besorolásukat valamelyik csoportba. Az egyik vagy másik csoportba tartozást sok esetben politikai vagy presztízsszempontok döntötték el, így pl. az országos hatáskörű szervvé minősítés a közvetlen miniszteri irányítás alóli szabadulás lehetőségét is jelentette egy kevésbé operatív, kormány-testületi irányítás alá kerüléssel.

9 A három csoportot az irányítás és a felügyelet módja alapján lehet elsősorban megkülönböztetni. Ugyanakkor a közigazgatási szervek irányítási és felügyeleti viszonyai sem minden esetben tisztázottak, és mivel nincs olyan jogszabály, amely általában meghatározná az irányítás és felügyelet tartalmát, ezért a konkrét esetek vitára adhatnak okot, főképp a minisztereknek alárendelt központi hivatalok és a dekoncentrált szervek viszonyában. Az irányítás és felügyelet fogalmai a jogszabályokban keverednek, ami az egyes szervek szervtípusokba sorolását még jogszabály- és alapító okirat elemzés mellett is megnehezíti.

10 A közigazgatás korszerűsítési programja keretében több kormányhatározat is született, ami az országos hatáskörű szervek típusairajogállására, a közigazgatásban elfoglalt helyére vonatkozóan határoz meg feladatokat és — azóta nem teljesült — határidőket.

1 Az országos hatáskörű szervek helyzetének rendezését a 1040/1992. Korm. határozatban

12 kísérelték meg. A kormányhatározatban foglaltak lényege, hogy országos hatáskörű államigazgatási szerv jogállást olyan központi szerv kaphat, amely államigazgatási feladatot lát el, és ehhez megfelelő közhatalmi jogosítvánnyal rendelkezik, egyidejűleg feladat- és hatásköre nem lehet valamely minisztérium feladat- és hatáskörének része. Az országos hatáskörű államigazgatási szerveket a Kormány irányítja és kijelölt tagja útján felügyeli (a határozat szóhasználatában felügyelheti). 9 DR. VADÁL ILDIK.0: A központi irányítás korszerűsítésének esélyei: A nem minisztériumi formában működő központi szervek racionalizálásának lehetőségei. Magyar Közigazgatás, 2000/12. 705. 10 Bővebben 1. DR. ZSUFFA ISTVÁN: A közigazgatási szervek irányítása és felügyelete. Magyar Közigazgatás, 2004/7.408-417. " 1026/1992. (IV. 12.) Korm. hat. a közigazgatás korszerűsítéséről; 112/1994. (VII. 6.) Korm. rend. a közigazgatás korszerűsítése kormánybiztosának féladatairól; 2039/1997. (II. 12.) Korm. hat. a közigazgatás reformjának 1997-1998. évi kormányzati feladattervéről; 1052/1999. (V. 21.) Korm. hat. a közigazgatás továbbfejlesztésnek 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervekről; 1057/2001. (VI. 21.) Korm. hat. a közigazgatás továbbfejlesztésének 2001-2002. évekre szóló kormányzati feladattervéről. 12 1040/1992. (VII. 9.) Korm. hat. az országos hatáskörű államigazgatási szervek irányításáról és felügyeletéről. 81