Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - A második nemzetközi szabvány: az ISAAR (CPF) / 32–70. o.
A MÁSODIK NEMZETKÖZI SZABVÁNY: AZ ISAAR (CPF) 1 A Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) eddig mindösszesen két nemzetközi szabványt alkotott meg. Az első és egyben az ismertebb, az ISAD (G), azaz a Levéltári Leírás Altalános Nemzetközi Szabványa, amely 1994-es első kiadásának fordítása viszonylag gyorsan megjelent a Levéltári Szemle hasábjain. 2 A szabvány 2000-ben publikált második kiadásának magyar fordítása még várat magára. 3 A most munkaanyagként közlésre kerülő második szabvány, az ISAAR (CPF) története 1993-ra nyúlik vissza, amikor az ICA Leírási Szabványok Ad Hoc Bizottsága (ICA/DDS) 4 elsősorban az észak-amerikai tapasztalatokra alapozva, elkezdte a levéltári azonosító leírások (authority record) szabványosításának kidolgozását. A szabvány első kiadását 1995-ben fogadták el és 1996-ban került kibocsátásra. 6 Magyar fordításban csupán az interneten került publikálásra, mégpedig a Miskolci Egyetem Levéltárának - mára már elavult - honlapján, 7 olyan helyen, ahol lényegében elkerülte a levéltáros szakmai közvélemény figyelmét. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a fordítás lényegében a könyvtáros terminológia átvételén alapult, és tudomásunk szerint azt semmilyen szakmai kontroll nem kísérte. 8 Az időközben az ICA állandó bizottságává alakult Leírási Szabványok Bizottsága (ICA/CDS) 9 2000-2004 közötti munkatervébe felvette az ISAAR (CPF) átdolgozását. Míg az ISAD (G) esetében csak kisebb módosítások történtek az első kiadáshoz képest, addig az ISAAR (CPF) esetében már lényegében új szabvány kidolgozására került sor. Mi is az ISAAR (CPF) célja? Ahhoz, hogy ezt a problémát közelebb hozzuk, szükséges némi kitérőt tennünk a könyvtári szabványosítás, ill. a könyvtári adatbázisok építésének területére. A könyvtárosok körében - mint az közismert - a nemzetközi szabványosítás már évtizedek óta egységes mederbe terelte a könyvtárak katalogizálási munkálatait, ami nagy mértékben megkönnyítette a számítógépes adatbázisok létrehozását és egységesítését. A szabványosítás lényeges eleme a besorolási tétel, későbbi elnevezéssel besorolási rekord (authority record). Ez lényegében véve elsősorban a tulajdonnevek (tágabban véve az ún. entitások) kezelésére szolgáló, hozzáférési pontként használható egységes besorolási adat, amely feltünteti az adott név eltérő változatait és ellátja a szükséges magyarázatokkal és kiegészítésekkel. Tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni egymástól több azonos nevű szerzőt (pl. a genealógus Nagy Ivánt meg tudjuk különböztetni más Nagy Ivánoktól), ugyanakkor ha egy szerző neve több variációban is előfordul, akkor azokat egységesítse (pl. Virgil, Virgilé, Vergilio, Virglio stb. esetén Publius Vergilius Maró név alá kerüljön besorolásA bevezetőt készítette: Kenyeres István. 2 ISAD (G): az első nemzetközi szabvány. Bev.: BORSA IVÁN. Ford.: KÜNSTLER FERENC. Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. sz. 53-74. ( A továbbiakban: ISAD (G):LSz.) 3 ISAD (G) : General International Standard Archivál Description. Adopted by the Committee on Descriptive Standards, Stockholm, Sweden, 19-22 September, 1999. 2nd ed. Letölthető az ICA honlapjáról (pl. az angol kiadást Id.: http://www.ica.org/biblio/isad_g_2e.pdf ) 4 ICA Ad Hoc Commission on Descriptive Standards. 5 A fogalomhasználatra Id. a szabvány vonatkozó jegyzeteit. 6 Letölthető az ICA honlapjáról (pl. az angol kiadást 1.: http://www.ica.org/biblio/isaar_eng.pdf ) 7 http://kvtlinux.lib.uni-miskolc.hu/lib/archive/isad-g/isaar/index.htm (elérés időpontja: 2005. augusztus 8.) 8 Mindez semmit sem von le a fordítás készítője, Király Péter munkájának értékéből, amit jelez az is, hogy jelen fordításban az ISAAR első kiadására történő hivatkozáskor az ő fordítására támaszkodtunk. 9 ICA Committee on Descriptive Standards. 32
