Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Horváth J. András: Módosuló társadalmi igények, új iratértékelési szempontok, intézményi reform: a 2004. évi XV. bécsi levéltári világkongresszus néhány előadása / 3–11. o.

előírásai jelentős mértékben mozdították elő a speciális szolgáltatás kibontakoztatását. A kutatószolgálati feladatokat a nemzeti levéltári regionális részlegeit illetően is ellátják. Az intézményi akadályok lebontása, a kutatóhelyek integrációja jelentős könnyebbséget jelent a kutatók számára. Szintén a szakmai integráció gondolata, valamint a társadalom irányába való nyitás törekvése húzódik meg a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország által 1998 és 2003 között közösen megrendezett skandináv levéltári napok esetében.

13 Az események megrendezésére regionális keretek között, nemzeti és nemzetek közötti koordinációs bizottságok közreműködésével került sor. A levéltári napok szervezésének fő célkitűzései között szerepelt a politikusok, a döntéshozók, a finanszírozásban részt vevők között a levéltárügy iránti érdeklődés felkeltése; a levéltárhasználók körének tágítása; a szakmáról kialakult (tév)képzetek eloszlatása; a bizalmi tőke növelése és a társadalmi beágyazottság mélyítése. Levéltárak mellett könyvtárak, oktatási egyesületek, hely- és családtörténeti társaságok, egyéb kulturális örökségvédelmi szervezetek is bekapcsolódtak a szervezésbe. Az esemény társadalmi ismertségének előmozdítása érdekében sokrétű eszközrendszert alkalmaztak: külön lógó, web-oldal, pólók gyártása, média mozgósítása; hangsúlyt kapott a különlegességek iránt érdeklődő emberek megszólítása, továbbá újszerű ötletek felvetése. Az eredmények és hatások tekintetében megemlítendő a hagyományteremtés elmélyítése, kevéssé ismert települések ismertebbé válása, a levéltárügy társadalmi „portalanítása", a levéltári szakmai kohézió növekedése. A negatívumokról szólva pedig a politika és a pénzügyi terület érdeklődésének hiányára hívta fel a figyelmet a Svéd Nemzeti Levéltár munkatársa. Végül felvetette egy az UNESCO által deklarált nemzetközi levéltári nap lehetőségét. A szakmai tevékenység szélesebb körű megismertetése révén megszerezhető társadalmi támogatás lehetőségeiről tájékoztatta hallgatóságát Svanhildur Bogadóttir, a Reykjavíki Fővárosi Levéltár igazgatója.

14 A levéltár vezetése az intézményről kialakult társadalmi képzetek pozitív irányú módosítását tűzte ki célul. A közvélekedés értékszempontjainak feltárására a levéltár közvélemény-kutatási cég szolgáltatásait is igénybe vette. A szerző vélekedése szerint nem csupán az érdekes, hogy kik jönnek kutatni a levéltárba, hanem az is, hogy kik nem. A Gallup által végzett felmérés adatai szerint Izlandban a teljes népesség 17%-a került már életében, akár a családtagok révén, kapcsolatba valamely levéltárral. Ez az arány a középkorúak esetében még magasabb volt. Kiderült a felmérésből, hogy a magasabb jövedelműeknek nagyobb az érdeklődése, hiszen ezek 21, az alacsonyabb jövedelműek esetében pedig csupán 7,8%-ot tett ki a levéltárral kapcsolatba kerültek aránya. Foglalkozási szerkezet tekintetében természetszerűleg az értelmiségi jellegű, illetve vezető pozíciókban lévők fokozottabb érdeklődésével állnak szemben az alacsonyabb képzettségűek. A levéltártípusok ismertsége tekintetében — nyilván nem csupán izlandi jellegzetességként — a Nemzeti Levéltár vitán felüli, míg a reykjavíki fővárosi levéltárról a megkérdezettek csupán 7%-a tett említést, jóllehet ez az arány a fővárosban 25%-os volt. A levéltár intézmény-ismertető akciói az alulinformált rétegekre irányultak, melynek következtében 1998 és 2000 között 21,6-ról 25,3%-ra emelkedett a fővárosi levéltár ismertsége, ám amikor felhagytak a propagandával, ez az arány lecsökkent 24,5%-ra; az ismételt propagálás nyomán azonban újfent felugrott BOGEFELDT, CHR1STER: Archives Days — the Nordic Experience. 14 BOGADÓTTIR, SVANHILDUR: Changing the Perception qfArchives (Reykjavík Municipal Archives). 9