Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

kockázatok között kerül sor a munkavégzésre, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. Ezen időszakban már 1995-ös ÁNTSz-vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alperesi munkáltató nem biztosította a levéltári helyiségben, hogy ne álljon fenn egészségkárosító tényező, hisz a vizsgálatok mind a falak, mind az irattári anyag szennyezettségét, fertőzöttségét állapították meg és a légterek gomba- és porszennyezettségét is. Az ANTSz-határozat az egyéni védőfelszerelés használatát szükségesnek találta és azt elrendelte. így 1996. április 27-től 1998. január 1-jéig a pótlékfizetés törvényi feltételei fennállnak a második fordulat alapján. Az 1998. január l-jétől a megváltozott Kjt. 72. § /!/ bek. b) pontja szerinti feltételeket is az elsőfokú bíróság kellő alapossággal, szakértők bevonásával vizsgálta. E körben született szakértői vélemények, beleértve az alperesi oldal magánszakértői véleményét is megnyugtatóan igazolták, hogy a gomba- és porszennyezettség fennállta miatt a védelem csak egyéni védőeszköz állandó használatával biztosítható. Az alperes az adott időszakban a másodfokú ítélet meghozataláig semmiféle olyan, a potenciális károsító hatás kivédése érdekében elszívó-berendezést, fertőtlenítést vagy bármi egyéb intézkedést nem tett a gomba- és porfertőzés miatti veszély csökkentésére vagy megszüntetésére, ezért továbbra is fennáll az az állapot, hogy az adott veszélyhelyzetet csökkenteni a felperesek egészségének védelme érdekében csak egyéni védőfelszerelés, légzésvédő használatával lehetséges. E védelmet a beszerzett szakértői vélemények szerint a munkavégzés teljes időtartamában biztosítani kell, ezért az 1997. évi LVI. tv. 6.§-ával megállapított Kjt. 72.§ /!/ bek. b) pontja szerinti törvényi feltételek fennállnak. Jogszabálysértés nélkül állapította meg ezért az elsőfokú bíróság 2003. december 31-ig terjedő időre a beszerzett szakértői vélemény alapján, hogy a felpereseket milyen összegű lejárt illetménypótlék illeti meg. Tévesen hivatkozik a fellebbezés arra, hogy a 61/1999. (XII. 01.) EüM. r. alapján a biológiai tényezők hatása, mivel nem a melléklet szerinti gombák nyertek igazolást, kizárható az alperes pótlékfizetési kötelezettsége. E körben utal arra a megyei bíróság, hogy a Kjt. 72.§-hoz használt mögöttes hatályos jogszabály a 26/1996. (VIII.28.) NM. r. l.§ /3/ bek. oly módon rendelkezik, hogy a szervezet munkavégzés keretében bármely tevékenység csak olyan körülmények között és időtartamban folytatható, hogy az a munkát végző személy egészségét, testi épségét ne károsítsa és ne veszélyeztesse. E rendelet mellékletét képező egészségkárosító tényezőknek a 9. pontját, a biológiai tényezőket a fellebbezésben hivatkozott 61/1999. (XII. 01.) EüM. r. szabályozza. E rendelet egészségkárosító kockázatok körében sorolja fel a gombák körét a 3. sz. melléklet, amely felsorolás nem taxatív felsorolás, így nem fogadható el, hogy csak az adott kérdéses gombák esetében állapítható meg, hogy egészségkárosító tényező áll fenn, hanem a szakértői intézetek által bizonyítottan az alperesi iratanyag és légtérből a vizsgálat során azonosított gombák esetében is, mivel ezen gombák vizsgálata során megállapításra került, hogy irritatív, ill. allergizáló hatásúak, még elpusztult állapotukban is és ez az emberi szervezetre belégzésük esetén egészségkárosító tényezőt jelentenek. Ehhez társul még a porszennyezettség is. Ezen egészségkárosító kockázati tényezőkkel szemben a felperesek védelme a hivatkozott fenti rendelet alapján csak az egyéni védőeszköz használatával biztosítható, amely egyéni védőeszközök teljes munkaidőben történő viselése a Kjt. miniszteri indokolása szerinti, de a szakértői megállapítások szerint is olyan helyzetet eredményez, hogy a felperesekre a védőeszköz állandó vagy tartós használata fokozott megterhelést jelent. A megyei bíróság álláspontja szerint a körben, hogy az egyéni védőfelszerelés használata a felperesek esetében fokozott megterhelést jelent, a beszerzett két szakértői vélemény mellett további, a fellebbezés kiegészítéseként megjelölt igazságügyi orvos szakértői vélemény beszerzését nem teszi szükségessé és indokolttá, hisz a munkaegészségügyi intézet, ill. a munkavédelmi szak75