Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

értő is éppen az egyéni védőfelszerelések tulajdonságainak ismeretében, kellő alappal és megalapozottan tudott nyilatkozni arról, hogy ez a fokozott terhelés fennáll-e. A fentiekben utalt végrehajtási rendelkezések továbbmennek és amennyiben a védőeszköz állandó vagy tartós használata a munkavállaló egészségét vagy a munkavégzés biztonságát veszélyezteti, ilyen esetben a munkavégzés időtartamát is csökkenteni kell, csak e körben kellene vizsgálni orvos szakértővel a közalkalmazott egészségét. A fellebbezés azon hivatkozása folytán, hogy a felperesek nem használják az egyéni védőeszközt, ezen tényt az alperes a peres eljárás során semmivel nem bizonyította, ezzel ellentétes nyilatkozatot tettek a felperesek. Másrészt e körben utal a megyei bíróság arra, hogy az alperes a munkavédelmi szabályzatában csak a megjelölt egyéni védőeszközt eseti használatra írta elő, így az alperes saját e körben nem megfelelő módon megállapított szabályzatára kellő alappal nem hivatkozhat és azon további mulasztására sem, hogy a pótlékra jogosító munkaköröket sem a kollektív szerződésben, sem pedig 1998. január l-jétől kezdődően a munkáltatói körben nem határozta meg. Ezen körülmények nem akadályai annak, hogy a felperesek pótlékfizetési jogosultságuk megállapítását a bíróságtól kérjék. A bíróság pedig a konkrét munkavégzési körülmények és a megalapozott szakértői vélemények alapján hozott döntést, hogy az egészségkárosító veszélyhelyzet tényezői fennállnak az alperesi munkahelyen, ennek kivédése érdekében, ill. a kockázat csökkentése érdekében szükséges az egyéni védőeszköz állandó használata. Vizsgálta a bíróság azon további feltételt is, hogy az egyéni védőeszköz használata fokozott megterhelést jelent-e. E feltétel fennálltát is megállapította a szakvélemények alapján. Tévesen hivatkozik a fellebbezés arra, hogy a 61/1999. (XII. 01.) EüM. r. 3.§ /l/ bek. rendelkezése kizárja a 2004. január l-jétől megállapítandó pótlék ítéleti megállapítását. Az adott rendelkezés csak arra vonatkozik, hogy a munkáltatónak többletkötelezettséget ír elő a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok felmérésére. Ez jelentheti a már meglévő tevékenységeknél, ill. a jövőbeni új munkafolyamatoknál a biológiai tényezők kockázatának felmérését és annak a kötelezettségét, hogy a munkáltató e körben a kockázat jellegét, időtartamát és mértékét felmérje és a szükséges intézkedéseket megtegye. E körben, ha az alperes egyéb módon (elszívó, fertőtlenítő berendezés) a védelmet biztosítja, jogosultak az illetménypótlékra való jogosultságot felülvizsgálni. Minden alapot nélkülöz a fellebbezés további bizonyítási indítványa, amely összehasonlító légszennyezettségi adatok beszerzését kéri, mivel az illetménypótlékra való jogosultságnak nem feltétele az ilyen vizsgálat lefolytatása. Géczi Lajos 2005. május 11-én a moszkvai Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központban bemutatták a magyar-orosz levéltári vegyes bizottság támogatásával megjelent Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban 1941-1953 c. dokumentumkötet orosz nyelvű kiadását. A témakörben első ízben szovjet-orosz forrásokat publikáló kiadvány felelős szerkesztői V. L. VORONCOV, az Orosz Állami Katonai Levéltár igazgatóhelyettese és VARGA ÉVA MÁRIA, a moszkvai Magyar Levéltári Intézet munkatársa voltak. A bemutatón a vegyes bizottság magyar tagozata részéről GORJANAC RADOJKA, a NKÖM Levéltári Főosztályának vezetője és Prof. Dr. GECSÉNYI LAJOS, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója vettek részt. A kötet jelentőségét — többek között — KONTRA FERENC, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete és V. P. KOZLOV, az Orosz Kulturális Minisztérium Levéltári Ügynökségének vezetője méltatta. 76