Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

déseket. Ebből nyilvánvaló, hogy a patogén gombák pedig nem csak legyengült szervezeteknél okoznak megbetegedést. A bíróság álláspontja szerint az alperes által beszerzett magánszakértői vélemény (34/B/2.) sem mond végeredményben ellent az előbbieknek. A penész szennyezettség kialakulásának leírásakor rögzíti ugyanis, hogy a valamilyen úton kialakult penészszennyezés aztán, mint szennyező forrás tovább fertőzi a levegőt, és nő a levegő gombaelem tartalma. Az ilyen körülmények között tárolt iratok fertőzöttsége hosszú időn át megmarad, még ha a tárolás körülményei meg is változnak. Még ha a gombaszaporodás le is áll, a potenciális veszély- és szennyező forrás továbbra is megmarad. Ez nyilvánvalóan az egészségkárosító kockázat fennálltára utal. Ezen túlmenően leírja, hogy a levegőben előforduló gombák milyen egészségkárosító hatást válthatnak ki az emberi szervezetben. Kiemeli, hogy allergén tulajdonsággal a holt, szaporodásra már nem képes gombaelemek is rendelkeznek, ezért a tenyésztés mintavétellel kapott eredmények nem tükrözhetik a valós expozíciót. Kifejti továbbá, hogy a penészes iratok tárolása önmagában ugyan nem jelent fokozott veszélyforrást, más megítélés alá kell, hogy essen azonban az iratok rendezése, kezelése, az ezekkel való huzamosabb munkavégzés. Ebből a megállapításból nyilvánvalóan az következik, hogy az ilyenfajta munkavégzés veszélyforrást jelent az egészségre. Ezt erősíti meg a szakvélemény összefoglalásának utolsó bekezdésében leírt azon megállapítás, hogy a penészes iratokkal való munkavégzés az irattal közvetlen kapcsolatba kerülő dolgozót, kutatót egészségre káros hatásként érheti, ezért ezekben az esetekben az egyéni védőfelszerelés alkalmazását elő kell írni. Az előbbiekből tehát arra lehet következtetni, hogy valójában a magánszakvélemény is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a levéltári épületekben végzett munka egészségkárosító kockázatok között történik. A magánszakvélemény készítésében közreműködő [...] tanúvallomásában ugyan némileg eltér a szakvéleményben rögzített álláspontjától, miután tanúvallomása e részekben nem csak a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményével, de saját korábbi szakvéleményeivel is ellentmondó volt, ezért a bíróság tanúvallomását csak részben, ezen ellentmondó részek figyelmen kívül hagyásával fogadta el a tényállás megállapításának alapjául. E tanúvallomás tovább erősítette a szakvélemények azon megállapítását, hogy azoknak a dolgozóknak, akik iratokkal foglalkoznak, azokat mozgatják, kezelik, mindenképpen szükséges munkavégzésük szinte teljes időtartama alatt védőfelszerelés használata. Miután a levéltárakban az iratokat állandóan mozgatják, ezzel a rajtuk lévő gomba- és porelemeket a levegőbe juttatják, a bíróság valamennyi dolgozó esetében indokoltnak találta a védőfelszerelés használatát. Az igazságügyi szakértői vélemény egyébként ezt az álláspontot erősítette meg. [...] tanúvallomása egyébként azt is bizonyította, hogy bár a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 01.) EüM. rendeletben felsorolt gombák az utolsó vizsgálat alkalmával nem voltak kimutathatók, a levéltár épületében azonban olyan gombák találhatók, amik majdnem olyan kockázatot jelentenek, mint az előbbi rendeletben felsoroltak. Ebből pedig az következik, hogy bár nem jogszabályban felsorolt, de egészségkárosító kockázat jelen van az alperes levéltáraiban. Igaz ugyan, hogy a Kjt. 72.§ /!/ bekezdésének módosítását követően 1998. január l-jétől hatályos az a szöveg, amely a pótlékra való jogosultság feltételéül jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok fennálltát írja elő, jó ideig azonban nem létezett olyan jogszabály, amely konkrétan felsorolta volna az egészségkárosító kockázatokat. Ennélfogva egyedileg kell erre az időszakra meghatározni azt, hogy a felperesek munkahelyén az egészségkárosító kockázatfennállt-e, vagy sem. A fent kifejtettek értelmében valamennyi szakvélemény és maga a tanúvallomás is azt bizonyította, hogy egészségkárosító kockázatok között végezték a felperesek munkájukat, szinte a munkaidő teljes egészében. 67