Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

Ausztria területén a győri püspökség 99 plébániájából és a szombathelyi egyházmegye 38 plébániájából burgenlandi apostoli adminisztratúrát szervezett a Szentszék 1922-ben, amely közvetlenül a Szentszéknek volt alárendelve, de apostoli kormányzója a bécsi érsek, Gustav Piffl és helynöke, Hlawati útján gyakorolta a kormányzást. Később Theodor Innitzer vette át az adminisztratúrát.

6 A pannonhalmi bencés apátsághoz tartozó Komáromfüss és Deáki plébániája átkerült Csehszlovákiához, majd az első bécsi döntés után időlegesen visszakerült az apátsághoz. Egyházjogi igazgatásuk a mai napig vitatott. A nyitrai (nitrai) püspökség teljes területe Csehszlovákiához került, sőt Batthyány Vilmos (1911-1920) püspök arra kényszerült, hogy visszatérjen Magyarországra.

7 Ezért a Szentszék Kmetykó Károlyt (1920-1949) nevezte ki utódjává.

8 1937 után sem került vissza plébánia, de az általunk tárgyalt időszakban megmaradt az esztergomi suffraganeus püspökségek között. A szepesi (spisi) egyházmegye szintén teljesen Csehszlovákia területe lett, ám 148 plébániájából 18 lengyel fennhatóság alá került. A püspökségnek a bécsi döntés után nem került vissza plébániája Magyarországhoz. Az egyházmegye élén élén Párvy Sándor (1905-1919) állt, aki betegsége következtében Budapesten tartózkodott, és itt halálozott el.

9 Utódja Vojtassák János lett (1920-1965).

10 Az esztergomi főegyházmegyének 90 plébániája maradt, míg 400 átkerült Csehszlovákiához. Az esztergomi főegyházmegye odaáti területén 7922. május 9-én létrehozta a Szentszék a nagyszombati (trnavai) apostoli kormányzóságot, élén Jantausch Pál

11

( 1922-1947) apostoli kormányzóval. Amikor e terület egy része ismét Magyarországhoz került, az nem érintette az apostoli kormányzóság létét, csupán területe csökkent 1938-1945 között.

12 A kassai (kosicei) egyházmegyének 49 plébániája maradt és 115 került Csehszlovákiához. Az egyházmegye odaáti területén Fischer-Colbrie Ágoston (1908-25)

13 maradt püspökként egészen 1925-ben bekövetkezett haláláig, utódja Csárszky József lett (1925-1939)

14

. A Magyarországon maradt ún. Magyarrészi Kassai Egyházmegye

15 1918-1937 közötti területén Sátoraljaújhely központban Payer Ferenc (1918-1937) helynöke útján kormányzott 7957. szeptember 6-ig, amikor a rozsnyói területtel együtt létrejött az apostoli adminisztratúra, amely Serédi Jusztinián esztergomi érsek alá rendelve (1937-1939)

16

. Ezután a visszakerült teljes kassai egyházmegye élén Madarász 6 A Szentszék 1960-ban hozta létre a kismartoni (eisenstadti) püspökséget Bécs suffraganeusaként. 7 BEKEM.:Í. ralll. köt. 452. 8 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 454. 9 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 454. 10 BEKEM.:i.m.III.köt.456. 11 SALACZ GÁBOR: A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae XVI). Bp., 2002.225. 12 1977-ben püspökség lett. 13 BEKEM.:i. m. III. köt. 453.;SALACZG.: A főkegyúri jog, i. m. 223. 14 BEKÉ M.:i.m. III. köt. 453. 15 SOÓS IMRE: A kassai, rozsnyói és szatmári egyházmegyék magyarországi területei. Magyar Katolikus Almanach, 1984. Szerk.: TURÁNYI LÁSZLÓ. Bp., 1984. 768-769. 16 A magyar katolikus püspökök, i. m. 356.; BEKÉ M.: i. m. III. köt. 456.; GERGELY J.: i. m. 370-371. 41