Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

István állt (1939-1945). 1945 után ismét különvált az egyházmegye, és magyar területen maradt részén a Hejcére költözni kényszerült Madarász István kormányzott.

18 A rozsnyói (rosnavai) egyházmegyének 19 plébániája maradt és 83 került át Csehszlovákiához. Bálás Lajos püspök ( 1896-1920) halála

19 után betöltetlen volt a püspöki szék, káptalani helynökként Podraczky István vezette az egyházmegye ügyeit. 1924-től Bubnics Mihály apostoli adminisztrátorként (1924-1937) irányította az egyházmegyét.

20 Az ideát maradt ún. Magyarrészi Rozsnyói Egyházmegyéi

21 1919-1937 között Tornay János (1919-1927), és Pájer János (1928-1939) helynökök irányították.

22 A Magyarországon maradt területen 1937-ben a kassa-rozsnyói apostoli adminisztratúra jött létre, és azt Serédi Jusztinián esztergomi érsek adminisztrálta. Az első bécsi döntéssel a püspökség székvárosával együtt visszakerült Magyarországhoz és 1939 júliusától Bubnics Mihály lett a megyés püspök (1939-1945).

23 Ez alatt az idő alatt a csehszlovák részen 38 plébániával önálló kormányzóság jött létre Csárszky Józseffel az élen (1938-45).

24 A második világháború után hazánkban megmaradt kassai és rozsnyói plébániákat az egri érsek kormányzására bízták, és 1982-ben területileg is beolvadtak az egri egyházmegyébe. Az eperjesi (presovi) görögkatolikus/rutén egyházmegyéből 20 plébánia és a munkácsi egyházmegyéből (Rudabányácska plébánia Beregdaróc és fíliákkal) maradtak Magyarországon. Nóvák Istváh megyés püspök (1912-1921) 1918-ban önként hagyta el székhelyét, amelyet Vaskovics Antal vikárius kormányzott (1921-1925), majd Nyáradi Dénes (1925-1927), végül Gojdics Péter Pál (1927-1960).

25 Az ideát maradt részen kezdetben helynök adminisztrált, majd e 21 parókiából 1924-ben létrejött a Miskolci Apostoli Adminisztratúra/exarchatus

26 Miskolc székhellyel, Papp Antal c. érsek (19251945), hajdudorogi püspök kormányzása alatt. Azonban 1939-ben a fent emiitett Rudabányácskát és Beregdarócot fíliákkal együtt a munkácsi püspökséghez csatolták. Papp Antal munkácsi (mukacsevoi) görög katolikus/rutén szertartású püspököt (1912-1923) „áttették" a határon. Ungvár székhelyen Gébé Péter (1924-1932) lett a megyés püspök, őt követte Sztojka Sándor (1932-1943), majd Dudás Miklós (19441948).

28 1937. szeptember 2-án a munkácsi egyházmegye részét képező Bodrogmező, Bodrogszerdahely, Kisdobra és Zemplén görögkatolikus plébániákat fíliákkal együtt 1939-ben a hajdudorogi egyházmegyéhez csatolták.

29 Az első bécsi döntés után a püs17 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 456. 18 E területen az egri érsek lett az ordinárius 1952-ben, és 1982-ben az egri érsekség területéhez csatolták az itt maradt plébániákat. 19 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 453. 20 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 455.; SALACZ G.: A főkegyúri jog, i. m. 221. 21 Vö.5.1j. 22 BEKÉ M.: i-m. III. köt. 455. 23 BEKÉ M: i. m. III. köt. 455. 24 SALACZ G.: A főkegyúri jog, i. m. 221. 25 A magyar katolikus püspökök, i. m. 354.; BEKÉ M.: i. m. III. köt. 455.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 373374. 26 PlRIGYI ISTVÁN: Miskolci Apostoli Kormányzóság. Magyar Katolikus Almanach, 1984. Szerk.: TURÁNYI LÁSZLÓ. 703-704. 27 AASXXXI. 1939.613. 28 A magyar katolikus püspökök, i. m. 354.; BEKEM.: i. m. III. köt. 455.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 365. 29 AASXXXI. 1939.614. 42