Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

MURBER IBOLYA A BÉCSI COLLEGIUM HUNGARICUM ÚJJÁSZERVEZÉSE (1963) A magyar királyi testőrség egykori Bécs belvárosi palotája (Trautsonpalais, Gardepalais) a Museumstrasse 7. szám alatt 1924 óta adott otthont a Collegium Hungaricumnak, az egykori császárvárosban rövidebb-hosszabb ideig tanulmányokat folytató magyarországi ösztöndíjasoknak. Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyben a Magyar Történelmi Társulat elnöke következetes kultúrpolitikai elképzeléseinek köszönhetően a palota (amely a '20-as évek végén már magyar állami tulajdonba került) a magyar tudomány és kultúra ausztriai központjaként működhetett. Az 1934-ben kötött magyar-osztrák kulturális egyezmény mindezt meg is erősítette, amikor kimondta, hogy „A Magyar Királyi Kormány a Magyar Királyság és az Osztrák Szövetségi Állam között tudományos, irodalmi és művészeti kapcsolatok ápolása és különösen ezek történeti vonatkozásainak ápolása és kutatása céljából Bécsben — miként eddig is fenntartja kollégiumát (Collegium Hungaricum) és a Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézetet".

1 Alapítása óta tehát a Collegium Hungaricum folyamatosan működött, noha a '30-as évek végétől kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdött, átszervezése, vagy az épület eladása soha fel nem merült. A világháborút követően, mindenekelőtt Miskolczy Gyula egyetemi tanár, a bécsi magyar kulturális intézetek igazgatója határozottságának köszönhetően a Collegium, ha szerényen is, de ismét megkezdte működését. Miskolczy 1946. augusztus 9-én kelt részletes javaslatban fejtette ki elképzeléseit a bécsi magyar intézmények — így többek között a Collegium — további munkájáról.

2 A Collegium tevékenységét a hatalomra került magyarországi kommunista vezetés 1949 második felében felfüggesztette, névlegesen azonban tovább létezett. Nyilvánvaló tehát, hogy 1960-ban a magyar állam az épület eladásával nem a Collegium Hungaricumtól vált meg, hanem csak az intézmény elhelyezésére szolgáló épületet adta el. így a jelenleg a Hollandstrasse-n található Collegium Hungaricum a két világháború között alapított, egykor a Museumstrassé-n működött Collegium Hungaricumnak nem jogutódja, hanem vele jogilag azonos. A Testőrpalota „elhagyása" A Collegium Hungaricum régi épülete a „testőrpalota" — a mai osztrák igazságügyi minisztérium — az osztrák barokk kiváló alkotása, Fischer von Erlach, a schönbrunni kastély világhírű építészének tervei alapján készült. Mivel a palota a város szívében, a parlament közvetlen közelében fekszik, 1945 után az osztrák állam többször vásárlási Magyar Országos Levéltár (= MOL) Külügyminisztérium XIX-J-1-j (= XlX-J-1-j) Ausztria-XIV-13100475/1963 37. d. A Collegium két világháború közötti történetére I. UJVÁRY GÁBOR: Tudományszervezés — történetkutatás —forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996. 84-90. Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből (1945-1948) Összeáll, és a bev. írta: GöNYEi ANTAL. Bp., 1988. 140. sz. 400-413. különösen a 406-407. 26