Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

között perkelni ne bátorkodjon, külömben cselekedvén, minden személy válogatás nélkül sertése confiscaltatni fog".

61 Nagy jelentősége volt a családi vagyon megóvásában a tékozlókra elrendelt bírói zárnak. Ha a tanácstörvényszék megállapította, hogy jogos a gyermekek vagy a rokonság panasza, kihirdette, hogy büntetés terhe alatt senki semmit nem vásárolhat a vagyont vesztegetőtől, kölcsönt sem adhat számára. Félegyházán 1770-től egyedül a fejős juhokat lehetett Kisasszony-naptól (szeptember 8.) a tanyák között tartani. De ha más kertföldjébe, istállójába kárt tett az állat, a figyelmetlen pásztor 30 pálca botütésre számíthatott és a megállapított kárt is meg kellett térítenie.

62 A kölcsönös vagyonvédelem érdekében a tarlón őrizetlenül legeltetett állatokra jószágonként egy forint büntetést vetettek ki.

6 Vége-hossza nem volt a pásztorokra vonatkozó reguláknak, a tiltások ismétlésének. A munkavállalás szabályait megszegők közül, amelyik béres szolga január elsején elszegődött, de később más gazdához állt, azaz „bért próbálgat"-ott, 50 pálcára számíthatott. A gazda pedig, ha kiderült, hogy tudott a korábbi szegődésről, de mégis magához csábította a bérest, hat forint büntetést fizetett.

64 Akik a megszabott időn belül nem álltak szolgálatba, bár arra alkalmasak voltak, először áristomot, később 24 pálcát és áristomot kaphattak.

65 A helyi és a kerületi statútumokat a szokásjog alapján fogadták el, 1799 után pedig elsősorban a „honi törvények"-hez igazodtak. Honi törvényeknek a kerületi szóhasználat a Jászkun Statútumokat nevezte, amelynek 13 paragrafusa a jászkun törvénykezés meghatározó jogszabálya lett. Egyes paragrafusainak hatálya túlélte a Jászkun Kerület megszüntetését is. A statútum a birtokperek, a földtulajdonlás és öröklési rend, az elővételi jogok vitathatatlan jogforrása volt. A nádori törvénycikkeknek is nevezett jogszabályok értelmezéséről szinte minden, a kerületekkel foglalkozó jogtörténeti munkában olvashatunk. Werbőczi Tripartitiumán kívül ez a ,J(unsági Különös Törvény Könyvetske" volt az a jogszabálygyűjtemény, ami minden jászkun település levéltárában helyet kapott. Illyés Bálint a jászkun bíráskodás bibliájának nevezte. 6 A fellebbviteli törvényszékeken a települési statútumok kisebb súllyal befolyásolták a büntetéskiszabást. A nádori statútum azonban minden fórumon elfogadott jogforrás volt. A Jászkun Statútumban nem szabályozott jogesetekre az országos törvényeket alkalmazták, esetenként megnevezve a hivatkozott jogszabályt. A helyhatósági statútumokon túl az országos törvényalkotásba 1745-től 1790-ig a Jászkun Kerületnek nem volt beleszólása. Az 1790-91. évi XXIX. tc-ben nyerték el az országgyűlési képviselet jogát. Ettől kezdve két követet küldhettek az alsótáblára, ahol a napóleoni háborúkig a meg nem jelent főnemeseket helyettesítő követek között kaptak helyet, a háborúk után az ülésrendben a vármegyék közé kerültek. A jászkun követek állásfoglalásait, kerületi utasításait Bagi Gábor elemezte.

67 A követek csupán felszólalá61 Uo. 1804. december 26. 62 BKMÖL Kf. lt. Prot. 3. 58/1770. július 14. 63 SZML Kisújszállás levéltára.. Instantiák 1810-49. 64 BKMÖL Kf. lt. Prot. Pol.l. 132/1758. 65 BKMÖL Kf. lt. Prot. Pol.8. 379/1794. 66 ILLYÉS BÁLINT: „Kedves kis hazánk". Kunszentmiklós a redempciótól századunkig. Kunszentmiklós, 1975. 83. 67 BAGI G.: i. m. 67. 29