Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

saikkal, más követek meggyőzésével befolyásolhatták a törvényhozást, hiszen szavazati joguk nem volt, a jászkun követek szavazatát nem számították be az ügyek eldöntésénél. Ezen a szabad királyi városok jogállásának rendezésével együtt 1843-ban a koordináció kapcsán szerettek volna változtatni, de a kérdés 1844-ben lekerült az országgyűlés napirendjéről, és valóságos szavazati jogot csak az 1848. évi áprilisi törvényekben kaptak. A kerületeket érintő jogszolgáltatáshoz két alkalommal sikerült a törvényalkotást kedvezően befolyásolniuk. Az egyik alkalom 1835-ben a városi törvényszékek ügyének tárgyalása volt. Ekkor a nádor segítségével elérték, hogy a Jászkun Kerületben élő nemesek a kerületi törvényszékek bírói hatósága alatt maradjanak. A másik a tagosítási törvény, az 1840. évi XXX. te, amelynek szövegezésébe teljes mértékig bekerült a kerületi közgyűlésen megfogalmazott és követutasításba adott kívánalom. Jelentőségét kiemelve idézzük a generális közgyűlésen megfogalmazott utasítást: • „1-ör a birtok öszvesítése a mennyire lehet egy tagban történnyen. • 2-ör arra alapúi ne a személlyek száma, hanem a birtok mennyisége szolgáljon, s ha a tagosítandó határ fele mennyiségét bár melly csekélységgel haladja is, a tagosítást kívánó birtokosok száma, a tagosítás késést ne szenvedjen, egyedül a kivitele módja iránti kérdések döntessenek el folyamodás útján, ha azomban a kívánó birtokosok birtokja mennyisége a határnál tsak 1/5-öd részét tenné, akkor ezek keresőket perrel eszközöljék, s abban minden kérdések, követelések Ítélet által határoztassanak meg. Melly esetben azok folyamodván a Kerületekhez, az onnan be rendelendő Küldöttség először béke bíró formán munkálkodjon, s ha siker nélkül, a Kerületeket tudósítva, midőn a folyamodók pörre utasítandók, a Per l-ő bírája lészen a kapitányi szék, onnan a fellyebb vitel a Kerületek Törvényszékére, innét a N. M. Nádori Fő Törvényszékre mindenkor birtokból fog történni, s a per soron kívül ítélet alá vétettni. • 3-or a tagosítás kultsául szolgáljon kinek-kinek mostani birtokja váltságának menynyisége. • 4-er az öszvesítés végrehajtására szükséges mérnöki osztályozású egyes birtokok kimérési költségeket minden lakosok tulajdon birtokaik arányában viselni tartozzanak."

68 A törvény a Jászkun Kerület legtöbb vitát kiváltott és számos társadalmi konfliktust indukáló jogforrása volt. Alkalmazása az átalakuló birtokszerkezetre a 19. század végéig kihatott. A tagosítási törvény alapján 1894-ben végrehajtott utolsó jászkun pusztafelosztással szűnt meg a redempcióból fakadó földtulajdoni követelések jogi lehetősége. A tagosítási törvény alkalmazása és a jászkun bíróságok határozott fellépése nagymértékben hozzájárult a földtulajdonlás polgári átalakításához. SZMLJKkgy.jkv. 1839. szeptember 23. 1921. sz. Közli: BAGIG.: i. m. 135. 30