Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Nagy Ferenc: Egy sajátos kultúrdiplomácia: a Rodostói Rákóczi-ház megmentése / 58–63. o.

NAGY FERENC EGY SAJÁTOS KULTÚRDIPLOMÁCIA: A RODOSTÓI RÁKÓCZI-HÁZ MEGMENTÉSE* 1. Rodostó jelentősége A //. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak 1906. évi hazahozatalával kapcsolatos országos ünnepségek után, 1926-ban került ismét az érdeklődés középpontjába a fejedelem és kora. Ekkor emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulójáról, illetve irányult a figyelem a bujdosók törökországi, rodostói emlékhelyei felé. II. Rákóczi Ferenc 1717 és 1735 között tartózkodott török földön (Rodostóban, mai nevén Tekirdagban, 1720-tól). A közel két évtizedes törökországi száműzetés alatt a fejedelem nem mondott le arról, hogy részt vegyen az európai politikában.

1 Kiterjedt diplomáciai levelezést folytatott, reflektált az európai eseményekre,

2 sőt, az intenzív diplomáciai levelezés következményeként „... a francia külpolitika bizonyos szempontból még egészen a 18. század közepéig változó intenzitással felszínen tartotta egy esedékes magyar diverzió lehetőségét."

3 Rákóczi rodostói tartózkodásának jelentőségére utalnak azok az iratok is, amelyek a száműzöttek mindennapjairól, a szultánnal való kapcsolatukról tudósítanak. Ezeket a dokumentumokat a sajnálatosan korán elhunyt Karácson Imre tárta fel.

4 2. Tájékozódás Rodostóban; a Rákóczi-ház megmentése Az 1926. évi megemlékezésekkel összefüggésben a Rákóczi-házzal kapcsolatos bármiféle információ megszerzése elsősorban a Külügyminisztérium, illetve e szaktárca Kulturális és Sajtó osztálya illetékessége körébe tartozott. Témánk szempontjából figyelmet érdemel az a körülmény, hogy gyakorlatilag erre az időszakra esett az önálló magyar Külügyminisztérium intézményi-szervezeti rendszerének, az ország diplomáciai kapcsolatainak kiépítése. Magyarország és Törökország között 1923 elején indultak meg a tárgyalások. Először az ún. rejtett katonai attaséi szolgálat hálózata keretében folytak a megbeszélések,

5 amelyek eredményeként 1923. december 18-án aláírták a magyar-török barátsági szerSzerkesztőségünk e tanulmány közlésével kíván tisztelegni a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója előtt. Az írás szándékunk szerint a tavalyi, tricentenáriumi évben jelent volna meg, de anyagtorlódás miatt erre csak idén nyílt lehetőség. — A Szerk. 1 KÖPECZI BÉLA: //. Rákóczi Ferenc az államférfi és az író. Bp., 1976. 36. 2 KÖPECZI BÉLA: Correspondance diplomatique de Francois II. Rákóczi 17

II-1735. Choix de documents. Bp.,1999. 184-371. 3 TÓTH FERENC: Bujdosó vagy száműzött. A Rákóczi-emigráció a történelem tükrében. Magyar Tudomány, 109. (2003) 6. sz. 683. 4 KARÁCSON IMRE: A Rákóczi-emigráció török okmányai 1717-1803, Bp.. 1911. 5 ÁROKAY LAJOS: A rejtett magyar katonai attasé szolgálat tévékegysége 1923-1928 között. Hadtörténelmi Közlemények, 96. (1983) 2. sz. 580-583. 58