Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Kis Péter–Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó levéltári források adatbázisa / 14–25. o.
itt idézett oklevélnél is felmerül ez a probléma (í//7ná/-Szentjakabfalva azonosítása). Az oklevélben szereplő helynevek pontos azonosítását, értelmezését a következő, budapesti vonatkozásokat tartalmazó adatmezőben adjuk, és jóllehet az említett oklevél esetében már a fejregeszta is elárulta, hogy miként szerepel a „települések" rovatban felsorolt három helység az oklevélben, 26 a precíz és mindenre kiterjedő választ a „budapesti vonatkozások" elősorolása adja meg. Budapesti vonatkozás. Ebben az adatmezőben tárgymutatószerűen felsoroljuk mindazokat, az oklevélben szereplő tényeket, amelyek Budapest középkori történetére vonatkoznak. Mivel ez az adatsor lényegében a budapesti vonatkozások felsorolása, a lehető leglényegretörőbb megfogalmazásra törekedtünk, úgy, hogy minden egyes adatnál egyértelműen kiderüljön, miféle budapesti vonatkozással rendelkezik. Személyek esetében tehát a nevek mellett mindig feltűntettük viselőjének státusát (pl. Mechfreth budai polgár), a helynevek esetében pedig itt történik meg a pontos azonosítás (pl. szentjakabfalvi (újmáli) szőlő). 27 Itt is a segédűrlap alsó sávjában található nyílra „klikkelve" lehet végigpörgetni az adatsort, és az itt található szám mutatja, mennyi Budapesttel kapcsolatos tény szerepel az oklevélben. A bemutatott példánkban 21 ilyen vonatkozást találtunk. Az adásvétel tárgyát képező újmáli szőlőn, és az ügyletben résztvevő személyeken 28 túl itt felsoroljuk az oklevélben megemlített birtokszomszédokat, valamint, mivel az óbudai káptalan okleveléről van szó, az oklevél méltóságsorában szereplő valamennyi kanonokot. A budapesti vonatkozások külön adatmezőbe való kiemelése egy másik szempontból is meglehetősen indokolt volt. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, amikor nem az oklevél rendelkező részében szereplő események, jogi tények kapcsolódnak Budapest történetéhez. Ebben az esetben természetesen a fejregesztaból nem derül ki, miért is szerepel a kérdéses diploma az adatbázisunkban. 29 A Budapesti vonatkozás adatmező információi adnak választ ilyenkor a kérdésre. Pecsételes módja. Amennyiben a szövegéből, vagy a fényképmásolat alapján meg tudtuk állapítani, feltüntettük, milyen módon pecsételték meg az oklevelet (függő, rányomott stb.). Pecsét leírása. Ennek a rovatnak a kitöltéséhez nem kezdtünk még hozzá. Külön, erre irányuló szfragisztikai kutatások szükségeltetnek a probléma megnyugtató megoldásához. Annyi azonban már most bizonyos, hogy csak a közvetlenül Budapest történetéhez kapcsolódó pecsétek leírása fog szerepelni az adatbázisban. 30 26 Óbuda: a(z) (ó)budai káptalan az oklevélkiadó; Buda — a szőlőt eladó személy budai polgár; Szentjakabfalva — az eladásra került szőlő Ujmálon, azaz Szentjakabfalván volt. Vö: GYÖRFFY GY.: i. m. 698-699. 27 Itt tehát már minden esetben az egységes „Margitsziget" megnevezés szerepel. Vö.: 25. Ij. 28 Miklós fia Miklósról, és Miklós fia Lászlóról ugyan az oklevél nem említi, hogy budai polgárok lennének, vagy bármelyik más minket érdeklő településhez bármilyen közük lett volna egészen a szőlő megvételéig, de azzal, hogy Újmálon/Szentjakabfalván szőlőbirtokosok lettek természetesen „beléptek" a budapesti vonatkozással rendelkezők körébe. 29 Számos ilyen forrástípus létezik: pl. a budai káptalan hiteleshelyi tevékenysége során kiadott oklevelek, budai prépost említései, budai, pesti, margitszigeti kelethelyű oklevelek stb. Igaz ugyan, hogy ezek „csak" kiegészítő információkat hordoznak, de ezek az „adatmorzsácskák" is szervesen hozzátartoznak Fővárosunk történetéhez, és így mindenképpen helyük van az adatbázisban. 30 L.al9Ij-t. 21
