Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

sát végezték.

11 Ez a péti kísérleti telep képezte 1935-ben a Magyar Hydrobenzin Rt. alapítását. A kincstár apportként az alakuló részvénytársaságba vitte az addigi kísérletek eredményeit, szakértői vélemények és tervek formájában 700 000 pengő értékben. Öt évvel azelőtt a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. alapításánál ugyanez történt. A kincstár apportként akkor is a salétromsavgyártás és a nitrogénalapú műtrágyagyártással kapcsolatos dokumentumokat, valamint a Honvédelmi Minisztérium tulajdonát képező 111 katasztrális hold ingatlant vitte be a részvénytársaságba.

12 Egy kicsit vissza kell forgatni az idő kerekét ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan és mikor lett az „A" és „B" gyárból egy vegyipari cég. Az egyesítés gondolatát a Magyar Ammóniagyár Rt. elnöke, Chorin Ferenc vetette fel. Véleménye szerint „ilyen súlyos gazdasági viszonyok mellett nem indokolt a két részvénytársaság fennállása."

13 Bangha Imre vezérigazgató tábornoknak is ez volt a véleménye. Az 1932. január 21-i igazgatósági ülésen kifejtette, hogy 1 000 000 pengő évi megtakarítást jelentene a két gyár öszszevonása. A honvédelmi miniszter 1932 áprilisában leiratával elrendelte az egyesítést, ezért megindultak az „A" gyár részvényeinek átvételére vonatkozó tárgyalások a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., illetve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint a Magyar Ammóniagyár Rt. részvényeseinek megbízottjával. Az átvétel 1933 őszére realizálódott. A „Salgóval" kötött alapszerződés magas ammóniaárától így felszabadult termelés exportképesnek bizonyult. Komoly, több száz vagonos szállítások indultak Hollandiába, Spanyolországba és Ausztriába. Kisebb-nagyobb szállításokat eszközöltek Egyiptomba is, majd az egyiptomi kormánnyal többéves szállítási szerződést kötöttek, amely lehetővé tette 1940-ig évi 2800 vagon pétisó egyiptomi exportját. Közben a belső fogyasztás is megnövekedett a fokozott eladási és reklámtevékenység hatására. 1934-ben 300 vagonra, 1935-ben 500 vagonra, 1936-ra 700 vagonra emelkedett a pétisó hazai fogyasztása. Az ország salétromsav fogyasztása is megkétszereződött.

14 A Budapesten létrehozott eladási osztály a kereskedelmi igazgató irányításával működött. A műtrágya és egyéb vegyi termékek belföldi és külföldi értékesítésére a vállalat országos körzeti hálózatokat szervezett. Külföldi kirendeltségeket nem létesített, hanem az illető ország vegyi termékek eladásával foglalkozó cégeit bízta meg termékeinek eladásával. A körzeti hálózatok megbízottai kizárólag üzletszerzéssel foglalkoztak, tevékenységükért jutalékot kaptak. A két gyár végleges fúziója csak 1937-ben jött létre az iparügyi miniszter 36 449/XII1936. sz. minisztertanácsi előterjesztése eredményeként.

15 A szoros együttműködésben dolgozó két vállalat tevékenységét a fúzió előtti időben sem tekinthetjük különállónak. A pétfürdői gyártelep az ország legmodernebb kémiai nagyüzeme volt. A nitrogénműtrágya, a „péti só" előállításán kívül bekapcsolódott a szénkéneggyártásba is, ezzel biztosította a mezőgazdaság, illetve a hazai szőlőtermelés szénkéneg szükségletét. A Magyar Szénkéneggyár Rt. 1920-ban alakult, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával, kizárólag szénkéneg gyártására. A Balatonedericsen működő részvénytársaság — az állami támogatás és az adómentesség dacára — megalakulásától nagy nehézségekkel küzdött, és még 1927 decemberében sem volt rentábilis. Ebben az időben Ma1

' MOL Z 1543 18. d. A pétfürdői gyártelep ismertetése. 1947. 12 MOLZ 1540 1. d. Igazgatóságülési jegyzőkönyv. 1931. február 27. 13 MOLZ 1543 3. d. Kutassy József jelentése. 1931. szeptember 23. 14 MOL Z 1543 1. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére. 1936. 15 MOLZ 1543 3. d. Bizalmas iratok. 1936. 51