Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

gyarország megművelt szőlőterülete kb. 373 000 katasztrális hold volt, tehát meglehetősen sok szénkénegre lett volna szükség, főként a belterjes művelésnél, ahol kétévente kívánatos az alkalmazása. Mint ismert, a gazdasági világválság Magyarországot sem kerülte el. A borértékesítés nehézségekkel küzdött, a gazdák szénkénegvásárlása is megcsappant.

16 A gyár 1930-ban leállt, és csak 1933-ban kezdett ismét termelni, de csak a téli hónapokban, hogy az olcsó munkaerőt kihasználja. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. 1935-ben a gyár részvényeit kedvező feltételekkel megszerezte a kincstártól (átvállalva az összes tartozását), és ugyanakkor a Borgazdasági és Vegyipar Rt. részvényeit is.

17 A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. a balatonedericsi korszerűtlen gyártelepet 1936-ban leállította, és korszerű követelményeknek megfelelő, modern szénkéneggyárat építtetett fel Péten. Az áttelepítéssel egyidejűleg a gyártás kapacitását is növelte. A szénkéneget nagy tisztaságú kénből és megfelelő minőségű úgynevezett retorta faszénből állították elő. A szénkéneg üzemet később bővíteni kellett, mivel időközben megépült a Magyar Viscosa Gyár, amely nagymennyiségű szénkéneget igényelt. 1935-ben a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. és a Hungária Műtrágya Kénsav és Vegyipari Rt. szerződést kötött, amelyben az ország szükségletének ellátása és saját zavartalan fejlődésük biztosítása érdekében elhatárolta a két vállalat gyártási köreit; ez a kartell-megállapodás a nehézvegyipar történetében igen nagy jelentőséggel bírt. Szénkéneget mindkét nagyvállalat gyárthatott, de belföldi mezőgazdasági célokra csak Pét hozhatta forgalomba. Ipari célokra „Pétét" 60%-os, a „Hungáriát" 40%-os kontingens illette meg.

18 A vállalat szinte minden évben szélesítette profilját; ez a tény rendkívül bonyolult hadiipari tevékenységet takar. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. kizárólag azért tudott megalakulásától kezdve évről-évre újabb és újabb üzemekkel bővülni, mert a háttérben a Honvédelmi Minisztérium állt. A már említett kísérleti benzin üzem a Honvédelmi Minisztérium utasítására és pénzügyi finanszírozásával épült meg. 1934-ben Varga József szabadalma alapján a barnaszén kátrányolajból benzint és gázolajat nyertek. A termékek nagy részét a honvédség vette át.

19 Az új üzemek szinte kivétel nélkül hazai tervek alapján, a részvénytársaság tervezőirodájában készültek, ugyanis a '30-as évek végére komoly tervezőrészleg alakult a műszaki osztály keretén belül. A későbbiek folyamán a tervezőirodát Budapestre tették át. A tervezőirodának külföldi megrendelései is voltak, pl. az egyiptomi kormány egy új pétisógyártó üzem tervezését, az olasz kormány pedig egy albán nyersolajra épülő hidrogénező berendezés elkészítését kérte. A Magyar Viscosa Rt. és a papkeszi gyárak tervezését is a tervezőiroda végezte. A műszaki osztályhoz tartoztak a laboratóriumok is. A budapesti kutató- és a gyártelepi laboratóriumokban az éppen létesítendő üzemek berendezéséhez szükséges vizsgálatokat, kísérleteket végezték.

20 A laboratóriumok kötelesek voltak havonta munkajelentést készíteni. Ezekből sajnos csak 1947-ből maradt fenn néhány, továbbá a budapes16 MOL Z 40 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Intézményei és vállalatai. Projektumok (= Z 40) 19. cs. Jelentés a Magyar Szénkéneggyárról. 17 MOL Z 1543 19. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére. 1936. 18 MOL Z 1543 19. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére, (aktajegyzet a „Pét" és a „Hungária" között folytatott tárgyalásokról.) 1936. március 3. 19 MOL Z 1543 18. d. Pétfllrdői gyártelep műszaki leírása. 1945. 20 MOL Z 1545 55. d. A budapesti kutatólaboratórium munkaköri leírása, munkaterve, működési jelentései. 1936-1947. 52