Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

á Pétről szállított salétromsavból trinitrotoluolt és lőport gyártottak.

5 A Nitrokémia Ipartelepek Rt., a Haditechnikai Tanács és a Honvédelmi Minisztérium 3. A. osztályának szakemberei foglalkoztak éveken keresztül egy légsalétromgyár alapításával a Nitrokémia Ipartelepek Rt. keretein belül. 1927-től tárgyaltak a frankfurti Gutbrod Testvérek céggel a gyár létesítéséről. Gutbrodék a Rajna melletti Andernachban folytattak kísérleteket a várpalotai lignit elgázosítására. 1929 nyarán döntöttek az építkezés megkezdéséről, de a frankfurti biztosítótársulat csődbe jutott, magával rántotta a Gutbrod testvérek cégét is. Gutbrodék átadták a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek a Kincstárral kötött szerződésük módosított változatát.

6 így 1930 októberében a fent említett módon megalakult az „A" gyár, a Magyar Ammóniagyár Rt. E rövid történeti áttekintés érzékelteti az említett gyárak szoros összefonódását. A Nitrokémia Ipartelepek Rt. azon munkatársai, akik addig a salétromsav és műtrágyagyár tervezésével foglalkoztak, 1930. február l-jével átkerültek a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. kötelékébe.

7 A termelési, értékesítési együttműködés sokszor közös adminisztrációval járt. A Nitrokémia Ipartelepek Rt. és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. adminisztrációját Gömbös Gyula honvédelmi miniszter 104 818. eln. sz. rendeletével egyesítette. Az ügyvitelt, a gyártás szervezését és irányítását a vezérigazgatóság, élén a vezérigazgatóval, végezte. 5-12 tagú igazgatóság intézte a társaság ügyeit, végrehajtotta a közgyűlés határozatait. Az igazgatóság eleinte hetente, később általában havonta egyszer ülésezett. A közgyűlés hatásköre kiterjedt az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztására, a számadások vizsgálatára, mérleg megállapítására, nyereség felosztására részvényügyekre, egyesülésre más társaságokkal, kartellszerződések megkötésére, alaptőke csökkentésére és emelésére, alapszabályok alkotására, majd módosítására, cégbírósági bejegyzésekre. A közgyűlést az igazgatóság hívta össze. A rendes közgyűlést évenként a naptári év első felében hívták össze, de az igazgatóság és a felügyelő bizottság rendkívüli közgyűlést is összehívhatott. A részvénytársaság közgyűléseit, igazgatósági üléseit, felügyelő bizottsági és végrehajtó bizottsági üléseit Budapesten tartották.

8 A '30-as évek elején a végrehajtó bizottság, az igazgatóság és a műszaki bizottság rendszeresen együtt ülésezett, mivel Zsilinszky Gábor vezérigazgató mindhárom bizottságnak tagja volt.

9 A honvédelmi miniszter 1932. április 20-ától nevezte ki Zsilinszky Gábor kormányfőtanácsost a Nitrokémia Ipartelepek Rt. és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. közös vezérigazgatójának. Egyben Bangha Imre tábornokot felmentette, de felkérte, hogy a műtrágyagyár felépítéséig, annak üzembe helyezéséig maradjon hivatalában. Mindkét vállalatnál Kutassy József századost rendelte ki műszaki megbízottként, aki korábban is a műtrágyagyár igazgatósági tagja volt. Az „A" és „B" gyár építésekor a gyárak beindításáig a vezérigazgató vezetése alatt a teljes személyzet mint központi építésvezetőség működött. Az építésvezetőség létszámát időről-időre a vezérigazgató előterjesztése alapján az igazgatóság állapította meg. Három csoportból állt: vezetőség (vezérigazgató, helyettesei és segédszemélyzet), mű5 MOL Z 1543 2. d. Megállapodás a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel. 1930. július 14. 6 MOL Z 1543 2. d. Megállapodás a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel. 1930. július 14. 7 MOL Z 1543 4. d. Bangha Imre vezérigazgató jelentése a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumnak. 1930. 3 MOL Z 1543 4. d. A „B" gyár építkezésének ügykezelése. 1930. 9 MOL Z 1540 Péti Nitrogénművek Rt. Igazgatóság (= Z 1540) 1. d. Igazgatósági jegyzőkönyv. 1930. szeptember 4. 49