Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

ország életében fontos vegyi termékeket (a tömény salétromsavat, robbanó ammónitrátot és a nitrogén alapanyagú műtrágyát), amelyeket eddig külföldről importáltak. A másik tényező a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. magánérdeke, amely a nehezen hasznosítható várpalotai lignitnek keresett biztos piacot egy nagyipari fogyasztó alakjában. A két érdek szerencsésen találkozott, és egy-egy önálló vállalat alapításában „testesült meg", de ezek egymás közelében, egymást kiegészítve épültek és kezdték meg termelésüket. A „B" gyár, a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Részvénytársaság teljes egészében a kincstár érdekeltségeként, részvénytársaságként alakult meg, de csak formailag volt az, mert ez megkönnyítette a különböző pénzügyi tranzakciókat. Nem voltak tőkés részvényesei, nem voltak részvényei, hanem csak úgynevezett scripsek, vagyis állami belégek, amelyeket nem a tőzsdén, hanem a Magyar Királyi Postatakarékpénztárnál helyeztek letétbe. Az igazgatósági üléseken a Honvédelmi Minisztérium, majd az Ipar- és Földművelésügyi Minisztérium megbízottai — akik az igazgatóságot alkották — bemutatták a scripseket, és azok részvényértékének megfelelően rendelkeztek szavazati jogukkal. A vezérigazgatót a honvédelmi miniszter nevezte ki. A „B" gyár első vezérigazgatója Bangha Imre vezérkari tábornok volt. Bangha nemcsak a „B" gyár építkezését, személyzetét irányította, hanem az „A" gyár, vagyis a Magyar Ammóniagyár Rt. építését is ellenőrizte: „Az „A" gyár műszaki ellenőrzése folyamatban van, a személyzeti kérdésekben szakértői és magasabb tisztviselői fizetések Salgóval letárgyaltattak."

2 A Honvédelmi Miniszter 9968/eln. 3 g-l930. sz. rendeletével ellenőrző bizottságot hozott létre. Ennek elnöke Bangha Imre vezérezredes volt, tagjai pedig Kutassy József műszaki százados, aki a műszaki és elvi ügyeket, a levelezést és az irattárat ellenőrizte, valamint Graun Menyhért alhadbiztos, a közigazgatási és jogi ügyek intézője. Az ellenőrző bizottság a „B" gyár igazgatóságától kérhetett tanácsot. Az ammóniagyár építése alatt építési szakértő is működött a bizottságban. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. alapító okirata szerint a vállalat célja: salétromsav, nitrogéntartalmú műtrágyák, vegyészeti termékek, továbbá ezek nyersanyagainak gyártása és értékesítése, a gyártáshoz és a további feldolgozáshoz szükséges gyártelepek létesítése, üzemben tartása, más vegyészeti gyárak üzemében vagy termékeinek értékesítésében való közreműködés. A „B" gyár működésének alapja az „A" gyártól vásárolt kész ammónia, gőz és áram, amelyből a műtrágyagyár tömény salétromsavat, robbanóanyag gyártására alkalmas ammónitrátot és műtrágyát gyártott.

3 A kincstár megállapodást kötött a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel az „A" gyár alapítására, és arra, hogy az ammónia és gázgyár mellett Péten erőtelepet is létesít, amely a fűzfői kincstári erőtelep villamos energia feleslegét is felhasználhatja, illetve, hogy a két erőmű kooperáljon egymással.

4 A gázgyárban Szigeth Gábor műegyetemi tanár szabadalma alapján világviszonylatban is elsőként lignitből állították elő az ammóniaszintézishez alkalmas vízgőz keveréket. Viszonylag rövid idő alatt épült fel mindkét gyártelep. A péti vegyigyárakkal szorosan összehangolva építették fel a Nitrokémia Ipartelepek Rt. fűzfői lőporgyárát is, ahol 2 MOL Z 1543 19. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére. 3 MOL Z 1543 19. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére. 4 MOLZ 1543 2. d. Megállapodás a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel. 1930. július 14. 48