Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

feladatok ellátásához volt egy helyettese. A kasznár vételezett be a gödöllői, babati ispánságoknál és a juhászati ispántól, egyúttal felügyelte az ispánokat. Az ispánok feladata volt még a területükön lévő kegyúri kötelezettségből származó és a tiszteknek járó természetbeli juttatások kimérése. Ellenőrizték a kisebb úgynevezett királyi bevételek, regáléjövedelmek forrását képező létesítmények (malmok, kocsmák stb.) bérlőit, a létesítmények állapotát, tartozékaik meglétét és a hasznosítás módját. A természetbeni járandóságokat tőlük is bevételezték. Mindezekből is következik, hogy az ispánok feladatköre jelentősen bővült és meghatározó szerepet játszottak. Közöttük akadt egy olyan — Zsarnóczay — aki mezőgazdasági akadémiát is végzett Magyaróváron. Az erdészet különváltan működött, közvetlenül az erdőhivatal fennhatósága alatt. Az erdőgondnokságok a gazdászatból megismert ispánságokhoz hasonló feladatokat láttak el. Az erdőgondnokok képzettsége azonban magasabb volt, mint az ispánoké, bérezésük viszont alacsonyabb. Az erdészeti főtiszti személyzet egy erdőmesterből, két főerdészből, öt erdészből, két gyakornokból, öt erdészsegédből állt. Az altisztnek minősítettek között volt 12 első-, 12 másod- és 10 harmadosztályba sorolt erdővéd (erdőőr). A koronauradalom igazgatás 1874-1883 között Beniczky Ferenc jószágigazgatósága idején sokat változott az uradalom arculata. A változásokkal az uralkodó is elégedett volt, ezért számára 1871-ben kamarási címet adományozott. Az új jószágigazgató kifelé is jó gazdaként reprezentálta az uradalmat, a mezőváros főterét kicsinosíttatta, felújították a nagyvendéglő épületét, befásították a főteret stb. 1870-ben megkezdték Mácsán egy reprezentatív vadászkastély építését, hogy az uralkodó és kísérete ott is időzhessen, ha kedve úgy tartja. Ugyanakkor a gazdasági épületek, magtárak leromlott állapotban voltak, az igásállat-állomány kiöregedett, korszerű gépekre lett volna szükség, hogy az uradalom életképes gazdaság legyen. A pénzügyminisztérium kezdetben támogatta Beniczky erre irányuló terveit, mert úgy gondolta, hogy az önálló igazgatósággal a megnövekedett jövedelem ezt majd bőven fedezi. Nem így történt, a minisztériumi felügyelet pedig értetlenül szemlélte a várt és gyors jövedelemnövekedés elmaradását, majd 1871-ben az uradalom teljes átszervezését kérte a jószágigazgatótól. Az átszervezés az ispánságok területi beosztásától a vetésforgókig mindent érintett. Ugyanezen évben mindenre kiterjedő nyilvántartások készítését is kérte, ami az igazgatótól az ispánokig az apparátusok minden idejét hónapokig lekötötte. A következő évben számvevőségi vizsgálat következett, majd 1873 januárjában egy közel három hónapig tartó „váratlan" rovancsolás. A rovancsolás során leltár szerint mindent leellenőriztek. Jellemző módon szó szerint az utolsó szögig mindent megszámoltak, így megállapították, hogy az 1824 db kisszög is maradéktalanul megvan. Gond a magtárakban adódott, kiderült, hogy a termények felmérése során nem hiány, hanem többlet jelentkezett. Az isaszegi ispánságnál pedig jelentős számú tégla és vályog tűnt el. A gondokat tetézte, hogy az érintettektől az igazgatóig folyamatos magyarázkodásokra, igazoló jelentésekre volt szükség. Beniczky nem sokáig volt képes viselni a bürokraták állandó basáskodását, egyre többször próbált szabadságra menni, vagy beteget jelenteni. Ilyenkor a helyettesítéssel az igazgatósági titkárt bízta meg. A minisztérium egy ilyen alkalommal, 1872 őszén kiküldte Beniczky helyettesítésére Hegedűs Ferenc minisztériumi titkárt. Hegedűs korábban az óbudai jószágigazgatóságnál volt igazgató29