Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.
gyalásain. A további tisztek már az inspector felügyelete alá tartoztak, így a számtartó is, akinek a kötelességei közé nem csupán a számvitel, a pénzkezelés tartozott, hanem a jobbágyterhek bevételezése is. Végül a birtokos elvárásainak megfelelő gazdálkodást az inspector közvetlen utasításai szerint — és felügyelete mellett — az ispánok végezték. A területi ispánok felügyelték a földeken dolgozó szolgaszemélyzet és robotos jobbágyok munkáját. Nekik csak a gazdálkodáshoz, az állattartáshoz kellett érteniük. A számadásokat már nem ők készítették. Az ispán a parasztok közül is kikerülhetett. 1 Ezen a rendszeren elsősorban Sina Simon változtatott, és az általa meghonosított igazgatási rendet a banki tulajdonos is átvette. Sina Bécsből irányította tisztjeit, elsősorban levelezés útján, majd ezt tette a belga bank teljhatalmú bécsi képviselője, Schafer Nándor is. Távollétük miatt az egész uradalom élén oberinspector állt. A főigazgató — mint a tulajdonost képviselő személy — alá tartoztak a főtisztek, de ők közvetlenül is kapcsolatban álltak a birtokossal. Az ügyész szerepe 1848 után nőtt meg. Hozzá tartozott a jobbágyfelszabadítást követő úrbérrendezési, föld- és legelő-elkülönözési ügyek vitele, és közvetlen a tulajdonossal állt kapcsolatban. A vitás ügyek, mint pl. a volt faizás, irtványföldek stb. ügyében lefolytatott egyezségek, perek kapcsán az ügyész második számú főtisztté vált. A tulajdonosok távollétében a mérnök feladatait is ő határozta meg, már csak azért is, mivel az úrbérrendezés ügyei mérnöki munkát is követeltek. Az ügyész a tulajdonosok megbízásából az egész uradalom területén jogügyi felügyeletet gyakorolt. 2 Az uradalom tisztikara a 1867-ben, a megvétel előtt az alábbi személyekből tevődött össze: • Hajnik János főigazgató • Kalmár Ferdinánd tiszttartó • Bartal János ügyész • Richwalszky Dénes mérnök • Heujfel Adolf segédmérnök • Schmidt Benedek orvos • Puchberger Lajos számvevő ispán Az írnokok és az irodai segédszemélyzet mellett a főtisztek szolgálatába tartozott még három hajdú, öt kocsis és egy kéményseprő. Az eredetileg megvásárolt terület a hajdani összuradalombol négy gazdasági területet (ispánságot) foglalt magába, a gödöllőit, a babatit, a kerepesit és az isaszegit. Az irányítás kerületek szerint, azokon belül pedig ágazatonként történt. A források a további tisztek és altisztek felsorolását is így adják meg, ezért az alá- és fölérendeltségi viszonyok nem határozhatók meg pontosan, azokra csak következtetni lehet, elsősorban a későbbiekből. A további tisztek közé tartozott Dittrich Lajos erdőmester, Wolf Antal, Bernáth József, Haberzettl Károly, Falta János, Reisenzahn Antal erdész, Bukvay János főkertész, Horváth Ferenc gödöllői, Nyull Sándor babati, Franyek Ferenc isaszegi, Zsarnóczay János kerepesi ispán. WELLMAN IMRE: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása. Bp., 1933. 119-121. 2 Az uradalom főigazgatójának és egyéb hivatalainak az iratai nem maradtak fenn. A Magyar Országos Levéltár örizetében csak a vásárlásról vannak iratok. A gödöllői Városi Múzeum birtokában találhatók az uradalom ügyészének töredékes iratai. Ezek azonban nem nyújtanak elegendő támpontot a kutatáshoz. 22
