Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

A tiszti fizetések sorrendje mutatja a tisztek rangsorban elfoglalt helyét is. Mivel az azonos pénzbeli juttatásokhoz azonos természetbeni járandóságok tartoztak, az alábbi rangsor megbízhatónak tűnik. A főigazgatót és a tiszttartót követően a legtöbb fizetést — 735 forintot — Dittrich Lajos erdőmester kapta, utána Bartal János ügyész következett 630 forinttal. A mérnök, az orvos, a főkertész és az ispánok, beleértve a számvevő ispánt is, egyaránt 420 forintot kaptak. Ennek alapján két dolog valószínűsíthető; az egyik az, hogy az erdészet már ekkor is elkülönült, és ott a tiszttartói hatáskört az erdőmester gyakorolta. A másik pedig az, hogy az ispánok rangja megnőtt, és ezzel együtt a feladatkörük is, amit a későbbiek is igazolnak. Az uradalom tiszti állományában lényeges változás nem következik be a megvétel után sem, ugyanis a pénzügyminiszter és Scháfer abban is megállapodtak, hogy tisztikartól a cselédségig mindenki a helyén marad. Az átadáskor össze is hívták a tiszteket és mindezt közölték velük, továbbá azt is, hogy a pénzügyminiszter végleges döntéséig módjuk lesz bizonyítani. Utasításba kapták, hogy ezentúl is mindent a Sina idejében bevezetett módon a tulajdonosok megbízásából csináljanak tovább, azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartás és levelezés nyelve ezentúl csak magyar lehet. Maga a pénzügyminiszter is magyar nyelven levelezett az uralkodóval, aki szintén magyarul válaszolt. A teljes apparátusra azonban természetesen nem volt szükség. A főigazgatóra és a számtartó ispánra nem tartottak igényt, a többiek, beleértve a tiszttartót is, az egyezség szerint maradtak. De lényeges változások elsősorban nem a személyi kérdésekben voltak, hanem az igazgatás felépítésében. A pénzügyi felügyelőség szigorúbb, közvetlen felügyeleti rendszert alkalmazott, és minden területre kiterjesztette hatáskörét. A alá- és fölérendeltségi viszonyokat egyszerűsítette, és kizárólag mellérendeltségi viszonyt hozott létre hivatalok felállítása révén, még ha ezek a „hivatalok" többnyire egyszemélyesek voltak is. Az igazán lényeges változás az volt, hogy a gazdászatot és az erdészetet teljesen különválasztották; létrehozták az erdőmesteri hivatalt, létrejöttek a külön erdőgondnokságok az erdészet igényeihez igazodva, most már függetlenül a régi kerületi beosztástól.

3 Magyar Országos Levéltár (= MOL) K 271. Pénzügyminisztérium. Gazdasági osztály (= K 271) 1872. XIX55 320. A továbbiakban a részletes hivatkozásokat mellőzve — szinte soronként más a forrás — az igazgatáshoz szükséges információkat a MOL K 184 Földművelésügyi minisztérium. Általános iratok, a MOL K 255 Pénzügyminisztréium. Elnöki iratok, a K 271, valamint a Pest Megyei Levéltár VI. 205. fondjainak teljes átnézése alapján nyertünk. 23