Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Tánczos-Szabó Ágota: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának népbírósági fondjai / 14–19. o.

mellett, a népbírósági iratokból mégis sok hasznos adatot nyerhetünk a hazai németség említett szervezetével kapcsolatban. Tárgyalási jegyzőkönyvekből kiderül, mely településeken, mikor, milyen körülmények között alakult meg a Volksbund. Garán és Csatalján pl. a régebbi német kultúrcsoport, a Volksbildungsverein átalakításával 1938-39-ben, Hajóson a gazdakör egyes vezetőinek irányításával 1941-ben, Hartán dunakömlődi agitátorcsoportok propagandája folytán 1939-ben. Egyes községeknél a megszűnés pontos dátumát is ismerjük. Az alapító tagok, a vezetők és a tisztikar nevein kívül a tagság számára vonatkozóan is találunk adatokat. Pl. a bácsbokodi Volksbund üléseket hivatalból látogató rendőr 84 fős listát írt össze a '40-es években, Bácsalmáson a falu lakosságának 70%-a, Újverbászon 90-95%-a volt tag. Bácsszentivánon

9 1943-ban 70-80 házról meszelték le ismeretlenek a német győzelmi (V) jelet. A szervezetek tényleges működésről, céljairól azonban kevés az információ. A vizsgált percsoport vádlottjai — általában a szegényebb, földműves rétegből valók — különböző gazdasági előnyöket, szórakozási lehetőséget vagy német iskola felállítását remélve léptek be a Volksbundba, kocsmákban, vendéglőkben beszélgetés, kártya, kugli stb. mellett múlatták az időt, és tagadták, hogy politizálást folytattak volna. Egyes községekben Deutsche Jugend, ifjúsági dalárda, női szervezet, illetve ún. Védgárda is működött. Baján volksbundista iskola volt, ahová kizárólag bundista szülők gyermekei járhattak. Az intézmény létét egyelőre csak azok az 1946. évi perhez mellékletként csatolt, iskolai tandíjbefizetésről szóló elismervények bizonyítják, amelyek fejlécét a Deutsche Bürgerschule des Volksbundes der Deutschen in Ungarn felirat, alját a Volksbund pecsétje díszíti.

10 Népbírósági vallomásokból tudjuk, milyen volt a bundista viselet, hogyan zajlott egy ifjúsági sportdélután vagy egy bundista temetés. Egyes községekben birodalmi német gyerekeket nyaraltattak a sváb családok; fővárosból érkező agitátorok tartottak előadásokat, (pl. dr. Basch Ferenc, a szervezet országos elnöke); komoly konfliktusok támadtak a magyar és a német érzelmű svábok között. A Volksbund katonaköteles korú tagjainak többségét 1944-ben kényszersorozás útján beléptették az SS kötelékébe. Vallomásaikból a sorozások, bevonulások időpontjait, a kiképzés, a frontok és a visszavonulás helyszíneit ismerhetjük meg. Egyes perekhez mellékletként csatolva SS-listákat találhatunk több száz névvel, adatokkal, megjegyzésekkel (önkéntes, sorozott, jelenleg fogságban, onnan hazatért, szökésének dátuma stb.); SS-katonai iratokat; halálfejes, sasos SS-jelvényt viselő fiatal katona fényképét. Népbírósági irataink sajnos nem tartalmaznak Volksbund taglistákat, de megtudhatjuk, milyen körülmények között készültek (mennyire hitelesek, megbízhatóak) azok az 1945. évi névsorok, amelyek alapján svábok tömegeit hurcolták el szovjet munkatáborokba, vagyonelkobzásokat hajtottak végre, büntetőeljárásokat folytattak le ellenük, majd kitelepítették őket. 8 A periratokban a főtárgyaláson elhangzott tanúvallomások és az ítéletek szövegei jelentenek megbízható forrást. 9 Újverbász (Növi Vrbas) és Bácsszentiván (Prigrevica) 1918 illetve 1919 előtt, valamint 1941-1944 között Magyarországhoz tartoztak, Bács-Bodrog vármegyéhez. Ma Szerbia-Montenegró részei. 10 BKMÖL XXV. 16. A Bajai Népbíróság iratai. NB 107/1946. 17