Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Tánczos-Szabó Ágota: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának népbírósági fondjai / 14–19. o.

A nyilas és más fasiszta pártok és egyesületek tagjai ellen lefolytatott perek a Kecs­keméti Népbíróság ügyeinek több mint negyedét, a másik két népbíróság ügyeinek 10­10%-át alkotják. A feltételezett egykori taglétszámokhoz képest meglehetősen kevés eljárás magyarázata, hogy a népbírósági rendeletek alkotói csak az aktív tagságot és a vezető tevékenységet találták büntetendőnek. így míg a volksbundisták egyszerű tagság miatt is félévi börtönt, öt év politikai jogoktól való eltiltást és vagyonelkobzást szenved­tek el, az ún. kisnyilasok tömegeit nem érte bántódás sem személyükben, sem tulajdo­nukban, és korlátozás nélkül léphettek be a különböző demokratikus pártokba 1945­ben. A Volksbundhoz hasonlóan az egykori szélsőjobboldali szervezetekről is meglehe­tősen kevés iratanyag maradt levéltárunkban, a népbírósági tárgyalásokon még emlege­tett tagállományi könyvek és listák nem maradtak ránk. Tárgyalási jegyzőkönyvekben, vallomásokban azonban több nyilaskeresztes és egyéb fasiszta párt alapítás évére, veze­tők és tagok neveire, taglétszámokra bukkanhatunk. Megmaradt pl. az egyik 1945. évi per mellékleteként az alpári nyilas párt tagnévsora; a Magyar Megújhodás Pártja kalo­csai szervezetének pontos taglétszáma, a Baross Szövetség különböző városi csoportjai­nak megalakulása, a tagok száma, nevek, a csoportok tevékenysége, zsidó kereskedők elleni intézkedéseik stb. Megtudhatjuk, milyen lapokat olvastak a bajai ládagyár „nyilas soron" dolgozó munkásai, mely községekben járt és tartott előadást Szálasi Ferenc, hogyan zajlott le a nyilas hatalomátvétel Kalocsán, Baján. Pártigazolványok, belépési nyilatkozatok, szolgálati jegyek, nyilas dalocskák és versek; nyilas szervezetek pecsétje­ivel ellátott levelek, körrendeletek, megbízólevelek, járási szolgabíróknak címzett ké­relmek (pl. karácsonyfa-ünnepély rendezése vagy új párthelyiség tárgyában) találhatók a periratok között — aprócska mozaikok a '40-es évek történelméből. Halálos ítéletek csak a Kecskeméti Népbíróságon születtek, közülük hármat zsidó­ellenes bűncselekményekkel: budapesti nyilas razziákban való részvétellel, tömeggyil­kosságokkal megvádolt fiatal férfiak ellen hozott a népbíróság. Antiszemita megnyilvá­nulások, besúgás (zsidó személyek feljelentése a Gestapónál), zsidó üzletek igénylése, munkaszolgálatosok kínzása, zsidó vagyon elleni bűncselekmények, diszkriminatív közigazgatási intézkedések végrehajtása stb. miatt tömegével indultak bűnvádi eljárá­sok a deportálásból hazatért zsidók feljelentései alapján. A perbe fogott orvosok, mér­nökök, keretlegények aktáiban az egykori — pl. az abonyi, a kalocsai, a bácsalmási és a kiskőrösi — gettókkal kapcsolatos, az elhelyezésre, a létszámra, a higiéniai és élelme­zési viszonyokra, egyes esetekben a deportálási útvonalakra és időpontokra vonatkozó adatokat is találhatunk. Egy 1945. évi per dossziéjából apró papírdarab hullott ki: a kiskunfélegyházi gettó vázlatos rajza utcanevekkel, zsidócsillagokkal. A „demokráciaellenes hírverés" a népbírósági perekben gyakorta szereplő vádpont. E bűncselekmény nem teljesen egzakt módon megfogalmazott törvényi tényállása al­kalmas volt mind a német győzelmet hirdetőknek, Szálasi dicsérőinek; mind a szovjet Vörös Hadsereg, Sztálin, a kommunista párt vagy a demokratikus rendőrség bírálóinak, illetve a földosztás és a beszolgáltatás ellenzőinek felelősségre vonására. Egy keceli földműves aktájában olvashatjuk, hogy a vádlott — amiatti elkeseredésében, hogy kó­borló orosz katonák előző nap vitték el „egyetlen vagyonkáját: két tehenét és két disznó­ját" — jól beborozott, és a kisgazdagyűlésen egybegyűltek előtt a következőket mondta: „... sok orosz jön, azok mindenünket elviszik ...", „Kelet felől nem jó szél fúj, mert 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom