Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

Jogszolgáltatás 1848-1876 között Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc leverését követően 1849. november 10-én Haynau kiáltványban tudatta a császári elhatározást Magyarország igazságügyének átszervezéséről. A Jászkun Kerület jogszolgáltatási autonómiája megszűnt, fő törvényszéke a Pesti Cs, Kir. Kerületi Fötörvényszék lett, Jászberényben megyei törvényszék működhetett, kinevezett elnöke 1850 januárjától a megyefőnöki tisztet is betöltő Kenéz Mihály volt. Az olmützi alkotmány értelmében a közigazgatási és a bírósági funkciókat elválasztották és létrehozták a tisztán törvényszéki feladatokat ellátó járásbíróságokat. A járásbíróságok (Bezirksgericht) II. osztályú járásbíróságként működtek. I. osztályú, vagyis társasbíróság (Bezirks-Collegial-Gericht), Jászberényben jött létre mint első folyamodású bíróság, hatásköre az egész Jászkun Kerületre kiterjedt. Az új bíróságok 1851. május 1-én kezdték meg működésüket. A községi tanácsok addig ideiglenesen meghagyott bírói joghatósága 1851. április 22-én megszűnt.

69 A cs. kir. járásbíróság hatásköre polgári és kisebb jelentőségű bűnvádi ügyekre terjedt. Polgári ügyekben 500 pengőforintig ítélhetett, büntető ügyekben 25 pengőforint kárig. Súlyosabb esetekben a megye, azaz a Jászkun Kerület törvényszéke, vagy a jászberényi társasbíróság ítélt. A II. osztályú járásbíróság maximum háromhavi, a megyei törvényszék három évi fogságot szabhatott ki.

70 A járásbíróságok 1854 áprilisáig működtek. Jogutódaik a közigazgatási és jogszolgáltatási feladatot is ellátó szolgabíróságok lettek. A kettős funkciójú szolgabíróságokat vegyes szolgabíróságoknak (Gemisches Stuhlrichteramt) nevezték. A Jászkun Kerületben e szolgabíróságok megtarthatták hagyományos elnevezéseiket, ezért Járási Kapitányság, illetve Járási Kapitányság mint Bíróság nevet viselhettek. A megkülönböztetés csak a név használatra vonatkozott, a hatáskörökre nem. A kapitányságok mint bíróságok, elsőfokú bíróságként működtek büntető és polgári perekben egyaránt. Közreműködtek és segédkeztek zárlatok, becslések, tanúkihallgatások, nyomozások árverések lebonyolításában. Innen a jászberényi cs. kir. megyei törvényszékhez, majd tovább a cs. kir. kerületi főtörvényszékhez lehetett fellebbezni. A háromfokozatú eljárás lehetősége tehát megmaradt. Az októberi diploma (1860. október 20.) kiadása után Magyarország és benne a Jászkun Kerület jogszolgáltatásában jelentős változások történtek. Az osztrák rendszerű bírósági szervezet helyébe „alkotmányos" bíróságok léptek. Az elv az 1848 előtti állapot visszaállítása volt, de már nem mindenben lehetett megvalósítani. Új szabályozásra volt szükség. E feladatra hívták össze 1861. január 23-ra, gróf Apponyi György országbíró elnökletével az Országbírói Ertekezletet. Az Országbírói Értekezlet által megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályzat (ITSZ) lett a bírói gyakorlat elvi útmutatója.

71 BK.ML. Kf. It. Fházi Kap. Beadv. Jkv. 1851.457.sz. BÁNKINÉ MOLNÁR E.: A Bács-Kiskun megyei Levéltár, i. m. 18-19. Az ITSZ-t a képviselőház és a főrendi ház is elfogadta, az uralkodó is jóváhagyta, de sohasem emelkedett törvényerőre. 31