Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

vissza: „Igaz az! Azért ül most is a Német a nyakunkon". Adácsot, aki ráadásul községi hadnagy volt, felségsértésért perbe vonták. Az ítélet ugyan enyhe lett és a büntetése az ítélethozatalig leült két hónappal és a költségek megtérítésével letelt, de a nép szószólóját elhallgattatta a Fenyítő Törvényszék.

43 1834 után a Jászkun Kerület Fenyítő Törvényszéke ítélkezett a nemesek olyan apróbb vétkeiben, amelyeket korábban a főbíró vagy a tanács ítélt. Példaként az 1841-ben Félegyházán elkövetett hatalmaskodást említjük. A vétkes Rádi Pál redemptusnemesnek

44 a baromjárás mellett volt a tanyája és a birkái a járásban legeltek. A kerülő hadnagy észrevette a határsértést és zálogot követelt. Rádi megtagadta az engedelmességet, mert ő nemes ember, akinek nem parancsolnak, másrészt redemptus és jussa van a pusztához. A nemes embert azonban a jászkun jogszolgáltatásban nem tartották kivételezettnek, ezért a hadnagy az engedetlen Rádit bekísérte, annak ellenére, hogy fiai kaszákkal felfegyverkezve siettek az apjuk segítségére. Igaz, a fiúk az apa intésére a tanyaföld mezsgyéjétől visszafordultak. A Fenyítő Törvényszék Rádit hatalmaskodásért egy hónapra ítélte. A két fiú negyedévi rabságot kapott.

45 Rádi esete a redemptus-nemes helyi joghatóságokhoz való viszonyát példázza. Nemes Harmos Gábor fényszarui lakos viszont zsellérsorsban élt 1797-ben, amikor lehuncutolta a tanácsot. A tanácstörvényszék 1790-ben Kunszentmiklóson hasonló esetben egy másik nemest pálcázásra ítélt. 1797-ben viszont, amikor a kerületekben dúlt a nemesek harca a közteherviselés ellen, ezt nem lehetett megtenni. Harmos Gábort tehát közvetlenül a Jászkun Kerület Fenyítő Törvényszéke elé idézték, de ő nem jelent meg. A második idézésre megjelent, ám mentségül nem adott elő semmit, a harmadik idézés időpontjára meghalt. Az ügy ezzel lezárult, figyelemre méltóvá a hozzá fűzött megjegyzések teszik. Az ügy eredője, hogy nemes Harmos Gábor Fényszaruban a pusztabírókat és a tanácsot lehuncutolta, mondván, neki nem parancsol sem a bíró sem a magisztrátus, csak a király. A lakosokat azonban nem sikerült maga mellé állítani. Alig tudunk olyan esetről, amikor a hatalmi visszaélés ellen fellépő hangadók ne találtak volna társakra. Harmos armális nemes volt, a kerületben mint földnélkülit a zsellérek közé számították, és zsellér a redemptus öntudatú népességben nem találhatott követőre. Sőt mint idegent kicsapással is megfenyegették.

46 A Fenyítő Törvényszék ítélkezett a csoportosan elkövetett rablások, gyújtogatások ügyében. 1790-ben három karcagi vakter

47 rendszeresen lopta a búzát a város magtárából, amit éppen nekik kellett volna őrizni. A perben az ügyész akasztást kért a vádlottakra, de a bíróság kegyelmes ítéletet hozott. Az irányító orgazda két év tömlöccel, közmunkával és félévenként elszenvedendő ötven pálcaütéssel megúszta, a bűntársak ehhez viszonyított rövidebb idejű tömlöccel és kártérítéssel büntetődtek.

48 A visszaeső bűnösök szintén a Fenyítő Törvényszék elé kerültek. Ilyen volt a szabadszállási Páli József, aki azért lett visszaeső bűnös, mert előző bebörtönöztetesenek költségeit nem engedte behajtani. Páli a választás idején börtönben volt, és az executio 43 SZML JK FT 32. fűz. 6. köt. 60. S2./1842. 44 A sajátos társadalmi besorolás csak a Jászkun Kerület redempció utáni társadalmában ismert. Azokat a nemeseket nevezték így, akik a redempcióban földet váltottak. A Jászkun Kerületben nemesi birtok nem lehetett, csupán megváltott, azaz redimált fold. 45 SZML JK FT 32. fűz. 2. köt. 41. sz./1841. 46 SZML JK FT 10. füz. 5. köt.. 24. sz./1797. 47 A vakter a Jászkun Kerületben az éjszaki csendre és rendre vigyázó felügyelök megnevezése. 48 SZML JK FT 7. füz. 5. köt. 46. sz./l 790. 26