Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

ellen kijelentette, hogy „én nem ismerem az urat Bírámnak minthogy nem én választottam". A redemptus öntudat e megnyilvánulásáért egy hónap börtönbüntetést kapott vasban, közmunkában, amit még heti két böjti nappal — kenyéren és vízen — súlyosbított a Fenyítő Törvényszék.

49 A Fenyítő Törvényszék ítélkezett valamennyi ügyben, amit néplázításnak tekintettek. Ilyen pedig bőven volt a rendszeresen petíciózó és a földosztályokba szinte soha bele nem nyugvó lakosság körében. Az a feloldhatatlan ellentmondás, hogy földtulajdonosnak tudták magukat, de a tulajdon használatában különböző korlátozásoknak voltak alávetve, minden településen kiváltott valamilyen összeütközést. Hasonló konfliktusforrás volt a redemptusok és a tanács hatalom-kisajátítási törekvése. A társadalmi igazságosság helyreállítását a konfliktus kirobbanásának kezdetén mindig közigazgatási úton kísérelték meg. A végső lezárást azonban többnyire a Fenyítő Törvényszék ítélete jelentette, az sem mindig. Néplázításnak minősített büntetőügy volt az évtizedekig tartó szabadszállási tagosítás ügye,

50 a majsai tagosítás és pusztaszerzés pere,

51 ide sorolták a református többségű kunsági településeken a beköltöztetett katolikusok és a református őslakosok közötti vallási konfliktusokat. Fenyítő Törvényszék elé került az egész Jászkun Kerületet behálózó 1843-44-es igazgatási reformot követelő megmozdulás is.

52 A bírósági ítéletek jogforrásai Elsődleges jogforrásnak a kiváltságlevelet tekintették. Ősi kiváltságokat magába olvasztó tartalma a Jászkun Kerület megszűnéséig a helyi alkotmányos élet alapja volt. Megszabta belső életük rendjét, tulajdonviszonyaik alakulását, kötelezettségeiket és jogaikat. Az alkotmányos élet szervezéséhez az 1751-ben kiadott rendtartás adott jogi szabályozást. A bírói hatáskörök szétválasztásáról az autonómia jogi alapjainak tárgyalásánál szóltunk. A jászkun autonómia alapjogai azonban — mai kifejezéssel élve — kerettörvények, amelyeknek paragrafusai nem térnek ki a mindennapi élet jogi szabályozására, a büntetési tételekre, a jogsértések fajtáira. A szabályozást az autonómia nyújtotta lehetőséget kihasználva a jászkun önkormányzat testületi szervei végezték el. A generális közgyűlés, a particuláris gyűlések és a helységek tanácsai, nagyobb gyűlései voltak azok az önkormányzati fórumok, amelyek statútumokat alkottak és megalkották a jászkun népesség mindennapi életének szabályait. Alig múlott el önkormányzati testületi ülés anélkül, hogy azon valamilyen szabályozást, helyi erejű rendeletet ne fogadtak volna el. Helyi statútumok szóltak az idegenek befogadásáról, az adóösszeírások végrehajtásáról, a birtokszerzés módjairól, a közmun49 SZML JK FT 32. fúz. 2. köt. 34. sz./1841. 50 SZML .JK FT fűz. 25. köt. 3. szám 25/1830. és fúz. 31. köt. 5. sz. 48/1839-40. L.: NovÁK LÁSZLÓ: Szabadszállás településnéprajzi viszonyai a XVHI-XIX. században. Debrecen, 1991.43-52. 51 SZML JK FT fűz. 27. köt. 6. sz. 28/1834. és 33. fúz. 1. köt. 13. sz./1842. 52 L.: BÁNKiNÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A „rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843-44.). Zounuk, 1. Szolnok, 1986. 69-103.; BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunságiak törekvései a Jászkun Kerület igazgatásának demokratizálására 1843-44-ben. Rendi társadalom — Polgári társadalom, 3. Salgótarján, 1991. Szerk.: 169-176. 27