Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - DOKUMENTUM - Cserna Anna: A kedves "Oncli": Szeniczey Cecília visszaemlékezése Deák Ferencről, 1903 / 29–41. o.

CSERNA ANNA A KEDVES „ONCLI" — SZENICZEY CECÍLIA VISSZAEMLÉKEZÉSE DEÁK FERENCRŐL, 1903 Ez a páratlan és a nyilvánosság előtt mindmáig ismeretlen forrás Deák Ferencnek a tolnai rokonaihoz fűződő kapcsolatát mutatja be. A tolnai atyafiság Deák Ferenc Jozefa nevű nővére révén kapcsolódott a Deák családhoz. Az idősödő Deák számára már csupán ez a vonal jelentette a legközvetlenebb családot, mivel — hozzá hasonlóan — Antal bátyjának és Klára nővérének sem voltak utódai. Keresztlánya, a hozzá képest már a harmadik nemzedéket képviselő Szeniczey Cecília (nővérének unokája) gyermekkori, majd fiatal lányként átélt élményeit a felnőtt ember emléknyomai alapján és látásmódjával vetette papírra 1903-ban. A visszaemlékezésből nagyrészt a rokonszerető nagybácsit, az 1850-es, 1860-as évek Deákját ismerhetjük meg, és érthető módon kevésbé informálódhatunk kapcsolatáról nővérével, Jozefával, bár a Deák testvérek között nagyon erősek voltak a kötődések. Deák Ferenc születésekor édesanyját, ötévesen apját veszítette el. Az árván maradt testvérek közül az éppen a felnőtt korba lépő Antal szembesült a családfői gondokkal, a nővérek pedig női mivoltukból adódóan az anyai szerepkört töltötték be kisöccsük életében, aki az összetartozás és az egymásra utaltság érzetével és tapasztalatával nőtt fel. A nála jóval idősebb bátyja és nővérei iránti testvéri ragaszkodása átszőtte az egész életét, ily módon a családi kötelékek felértékelődtek számára. Deák Ferencet katonás, egyenes jellemű, titkon költeményeket író Antal bátyja és — elsősorban — anyáskodó Klára nővére nevelték,

1 mivel Jozefa apjuk halálának évében elhagyta kehidai otthonukat. Férjével, Nemeskéri Kiss Józseffel Tolna vármegyébe, Paksra költözött.

2 Házasságuk mindkét család társadalmi rangjához illett. A Deák család az ismeretlenségből emelkedett fel a 18. sz. folyamán a zalai hivatalt vállaló nemesség sorába, a „bene possessionatusok" körébe.

3 Némi iskolázottsággal, hivatalviseléssel, előnyös házasságokkal alapozódott meg társadalmi státusuk.

4 A felemelkedés hasonló útját választotta a Nemeskéri Kiss család is. A 18. században szerzett Tolna megyei birtokaik 10 550 holdat tettek ki. A középbirtokosi lét anyagi helyzetüket, szellemi kultúrájukat, rokoni és társas viszonyaikat jelentősen meghatározta, ugyanakkor be is határolta. Ez utóbbiak Nyugat-Magyarország irányába mutattak, de ide kötötték a 1 HORÁNSZKY NÁNDOR: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára. Orvostörténeti Közlemények, 5. (1972) 64-65. sz. 13-30. 2 Deák Jozefa és Nemeskéri Kiss József 1808. május 27-én kötött házasságot Kehidán. MOLNÁR ANDRÁS: A fiatal Deák Ferenc. Kézirat. — A mű a kézirat leadását követően megjelent: MOLNÁR ANDRÁS: A fiatal Deák Ferenc. A felkészülés és a zalai pályakezdés évei 1803-1833. Bp., 2003. (Millenniumi Magyar Történet. Életrajzok) 3 TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. Zalai történeti tanulmányok. Szerk.: BlLKEl IRÉN. Zalaegerszeg, 1994. (Zalai Gyűjtemény, 35.) 34-35. 4 TURBULY ÉVA: Egy zalai köznemes, Deák László vagyoni viszonyai és gazdálkodása. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk.: KAPILLER IMRE. Zalaegerszeg, 1993. (Zalai Gyűjtemény, 34.) 17-18. 29