Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - DOKUMENTUM - Cserna Anna: A kedves "Oncli": Szeniczey Cecília visszaemlékezése Deák Ferencről, 1903 / 29–41. o.

családot öröklött és szerzett birtokaik, valamint a nyugati, „németes" kultúra iránti érdeklődésük és irányultságuk is.

5 Deák Jozefa és Nemeskéri Kiss József házasságkötésének idején azonban a család befolyása már megkopott, birtokuk nagysága is összezsugorodott. Paksot a középkorban tekintélyes Paksy család leányági leszármazottai, a Daróczy és Száraz famíliák örökölték közbirtokosságot alkotva. Ezen a 19. századra azonban — a Nemeskéri Kisseken kívül — a Komis, a Rosty, a Csúzy, a Vigyázó, a Szluha, a báró Rudnyánszky stb. rokonság is osztozott.

6 Anyagi és gazdálkodási szempontból sokáig előnyösnek tűnt ez az osztatlan állapot, de ezt a védekező mechanizmust a családok szerteágazásával több generáción keresztül nem lehetett működtetni. Nemeskéri Kiss József az 1816-ban történt birtokosztálykor kapta a paksi javakat a madocsai, bölcskei és gerjeni birtokrészekkel együtt. A tulajdoni hányad szerinti osztozás azonban nem bizonyult sikeres megoldásnak, a hagyományos művelési rendszer alkalmazása, az állandó pénztelenség fokozta a megélhetési gondokat. Ez teljes valójában akkor mutatkozott meg, amikor a családfő 1829-ben meghalt. A család ekkor válságos helyzetbe került. Az 1300 holdas birtok az urbáriális arány nagysága miatt teljesen korszerűtlen volt, az eladósodás veszélye mindinkább beárnyékolta a család jövőjét.

7 Bár a birtok — nagysága alapján — a középbirtok kategóriába tartozott, bizonytalanná vált a család társadalmi helyzetének további megőrzése. Az elszegényedésnek, a gazdaság elmaradottságának nemcsak szemléleti, hanem természetesen objektív okai is voltak. A korszerűsítés irányába mutató törekvések, mint pl. a majorságok kialakítása, a szántók saját eszközökkel, részben béresekkel való müveltetése, a háromnyomásos rendszer felváltása, az állattenyésztés hangsúlyosabbá tétele stb. sem hozták meg a kellő eredményt. A még bőségesen rendelkezésre álló jobbágyi munkaerő pedig késleltette az újszerű gazdálkodásra való áttérést.

8 A hét kiskorú gyermekkel magára maradt Deák Jozefa végül megkérte Ferenc öccsét a család ügyeinek rendezésére, aki aztán négyhetes paksi tartózkodása alatt az ügyvédi teendők mellett

9 a gazdaságot is megpróbálta talpra állítani.

10 Deák gazdálkodási tapasztalatait bátyja oldalán szerezte, aki 1811-ben vette át gyámjuktól a közös birtokok gondját. Deák Ferenc tanulmányai befejezése után (1825töl) bátyjával együtt kezelte a zalai családi birtokot, Antal diétái követségei, valamint alispáni hivatala alatt pedig egyedül irányította a gazdaságot. A közel 3000 holdas örökséget a nagyanyai adósság és a család másik ágával folytatott hosszadalmas pereskedés terhelte. A tehermentesítés, a pénzterhek felszámolása megtörtént, de a modernizálásra már nem futotta. A lány testvéreknek járó évi összeget, a birtok egyéb 5 GLÓSZ JÓZSEF: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Evkönyve, XVI., Szekszárd, 1991. 13., 120-125.; NAGY IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VI. köt. Pest, 1860. 248-249. 6 Paks nagyközség monográfiája. Szerk.: NÉMETH IMRE. Paks, 1976. 6

1. 7 GLÓSZ i.\ i. m. 24-25., 75., 132.. 8 GLÓszJ.:i. m. 106-120. * Tolna Megye önkormányzat Levéltára (= TMÖL): Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai (= Ki.) 10: 216/1830. Tolna vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve 2793/1830. (= Kjkv.); MOLNÁR A.: A fiatal Deák, i. m. 10 MOLNÁR ANDRÁS: Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. szazad első felében. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk.: KAPILLER IMRE, Zalaegerszeg, 1993. (Zalai Gyűjtemény, 34.) 62. 30