Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Hofmann, Hans: Az Európai Unió intézményei és a levéltárak / 3–10. o.
erre vonatkozó közös határozatot (Offwial Journal ofthe European Commimities, C 314, 1991. december 5.). A határozat a köziratokat örzö intézmények fokozottabb együttműködését szorgalmazza mind a tagállamok egymás közötti viszonylatában, mind azok és a különféle uniós intézmények között. A dokumentum az egyetemlegesen fennmaradt levéltári iratoknak mind az egész kontinens, mind pedig az egyes országok történetírása szempontjából nélkülözhetetlen voltát hangsúlyozza, és aláhúzza, hogy azok a kutatási igények kielégítése és a polgárok adatokhoz való problémamentes hozzáférése által egyben a demokratikus működés segédeszközei is. A határozat szakértői csoport felállítására szólítja fel az Európai Bizottságot a levéltárak működési elveinek és gyakorlatának szélesebb körű kívánatos koordinációjára, valamint e tárgyban jelentés elkészítésére a Tanács számára. Az egyes országok szakértőiből alakult, s a Bizottság elnöklete mellett működő csoport Levéltárak az Eü-ban címmel készítette el jelentését. A Tanácshoz került dokumentumot az EU hivatala 1994-ben mind a tizenegy hivatalos nyelven közzé tette. A jelentés — az ún. Fekete Könyv — tíz fő témacsoportot különít el az európai levéltári ügyekben szükséges együttműködés és összhang megteremtése szempontjából. Ezek a következők: • iratkezelés; iratértékelés és iratselejtezés • állagmegőrzés • a levéltári anyag kutatói használatának gyakorlati feltételei • a kutatói használat törvényi szabályozása • az elektronikus iratok kezelése és megőrzése • levéltári adatok cseréje és számítógépes hálózatok • a levéltárosképzés és a képesítés kölcsönöse elismerése • a magánlevéltárak • az európai közösség levéltári iratai • az európai közösség levéltári iratai és az európai levéltárak Nem áll módomban ezen egyik fontos témát illetően sem részletekbe bocsátkozni, ám jelezni szeretném, hogy a szóban forgó jelentés és annak témajavaslatai, valamint azok részletezése nem korlátozódtak csupán a mostani tizenöt tagállamra. Ezek, amint a dokumentum 10. fejezete kifejezetten utal is rá, a csatlakozni kívánó államok, vagy más európai országok, végső soron az egész kontinens levéltári ügyeire is kiterjeszkedhetnek, hiszen valamennyien közös történelemmel és gazdag levéltári örökséggel rendelkezünk. Az 1994. évi beszámolót, amely A levéltári területen történő szélesebb körű együttműködés tárgyában hozott 1994. június 17-ei tanácsi határozatok címen vált ismertté (Official Journal ofthe European Communities, C 235/3, 1994. augusztus 23.), kedvezően fogadta az EU Tanácsa. A Tanács ezen határozatai több fontos fejleményt eredményeztek. Ennek ösztönzésére kezdték meg működésüket az elektronikus iratok kérdéskörével foglalkozó európai tudományközi ún. DLM-Fórumok (1996, 1999, 2002), amelyeken az elhangzott javaslatokat az európai levéltárakkal kapcsolatos fejlemények tárgyában megjelentetett folyóiratban, az INSAR-ban (Information Summary on Archives) tettek közzé. Mind a DLM-Fórum, mind az INSAR a Bizottság kezdeményezésére jött létre. 6
