Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Hofmann, Hans: Az Európai Unió intézményei és a levéltárak / 3–10. o.
Európai Bizottság ARCHIS nevű adatbázisának — hiperlinkes, hálózatszerű összekapcsolása és interneten való hozzáférhetővé tétele; a különböző intézmények által keletkeztetett iratsorozatok azonos kezelésének biztosítása; a levéltárakról rendelkező 1983. évi szabályozás és az iratokhoz való hozzáférésről 2001. május 30-án született döntés közötti összhang biztosítása; valamint az uniós intézmények és az egyes társországok iratkezelési és irattári rendszereinek korszerűsítésére vonatkozó kérdéskörök (1. pl: Action, 9. sz., DLM-Fórum stb). 2. A tagországok és az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok hatékonyabb együttműködése a levéltári területen Európa térképe a levéltárügy terén is igen nagy változatosságot mutat. A nemzeti levéltárak működésének jellemzői tagországonként eltérőek, és a funkciók e sokfélesége az EU előrelátható bővülését az új tagországok csatlakozását követően még gyarapodni fog. Különféle közigazgatási, történelmi és levéltári hagyományokról van szó — akár a központi kormányzati működés során létrejött levéltárakat, akár a regionális vagy a helyhatóságok által létrehozott levéltárakat vesszük figyelembe. A levéltári és az ahhoz kapcsolódó törvényi szabályozás különböző kereteivel találkozunk, amelyek ráadásul gyakran módosulnak. Az iratok „életciklusainak", vagyis funkcionális időszakainak, magyarán az ügyvitelben eltöltött időszakoknak számos eltérő periódusa létezik. így még inkább égetően sürgősnek tűnik a levéltári ügyekre vonatkozó információk és szakemberek cseréjének szorgalmazása, valamint a tagállamok, a csatlakozni kívánó államok és az uniós intézmények fokozottabb együttműködésének bátorítása, ha az elektronikus iratok és elektronikus „irattárak" eltérő kezelési gyakorlatát vesszük figyelembe (Vő.: eltérő sztenderdek, adatmeghatározások, metaadatok stb.; továbbá: Kevin Schürernek [University of Essex], az uniós államokra vonatkozó beszámolója a közigazgatás és a levéltárak kapcsolata az elektronikus iratok és azok iratkezelési gyakorlata vonatkozásában. INSAR. European Archives News, 5. (2001) 250.). Mi történt eddig, hogy most „égetően sürgősnek" kell mondanunk az EU levéltári helyzetének kérdését? Melyek az idevonatkozó elképzelések, az elsőbbséget élvező feladatok? Melyek a legmegfelelőbbnek bizonyult technikák és megoldási módozatok? Milyen költségek merülnek fel ezek végrehajtásával kapcsolatban és milyen források állnak rendelkezésre? Melyek a megfelelő projektek és alkalmazások kiegészítő finanszírozásának lehetőségei? Mi lehet mindebben a Magyar Országos Levéltárnak és más magyar levéltáraknak a szerepe? 2. 1. Az Európai Unió Tanácsának a szélesebb körű levéltári együttműködésre vonatkozó határozatai Hivatalos formában Hollandia kezdeményezte 1991 második felében — mint az EU soros elnökeke — a levéltári ügyek szélesebb körű európai koordinációját. 1991. november 14-én az EU Tanácsa, valamint az EU kulturális miniszterei el is fogadták az 5
